Magyarország, Madagaszkár
A szünet után a vendégek védekezése nyilván feljavult, mert a Kaposvár csak 23 gólt szerzett ebben a szakaszban. A végeredmény tehát: 57-0.
– Akár hiszi, akár nem, két barcsi játékos nem hagyta el a kezdőkört a meccsen. A páros feladata csak anynyi volt, hogy üzemszerűen elvégezze a kezdőrúgást. A fiúk még a félidőben is a helyükön maradtak, ott beszélgettek a játékvezetővel – meséli Bőzsöny János, a kaposvári utánpótlástrénerek egyike. A két futballista kevéssé összetett „taktikai” feladata aligha elégséges magyarázat egy ekkora vereségre: meglehet, a körúti járókelőkből alkalmilag összeállított tizenegy is szorosabb meccset játszott volna a kaposvári ifjakkal.
– Többször előfordult, hogy a csatárunk eltolta a labdát a védő mellett, aki meg sem mozdult, csak – nem tudom, miért – mosolygott. Elkeserítő volt. Egy idő után nem bírtam tovább, otthagytam a mérkőzést – említi az edző.
A gólszüretből Csáki Richárd tizenkettővel, Kiss Bence tízzel vette ki a részét. Ám ilyen körülmények között nagy hiba lenne klasszis teljesítményként értékelni a játékukat. Az eredményből már sejthető, a Barcs –diszkréten fogalmazva – nem tartozik a bajnokság meghatározó csapatai közé: kilenc mérkőzésen kilencszer kapott ki, a gólkülönbsége 3-146. A sereghajtó legszorosabb meccse a Baja elleni találkozó volt, amelyre a hányatott sorsú garnitúra nem állt ki, így a három pontot 3-0-lal írták a Dunapartiak javára. De az U17 még mindig jobban szerepel, mint az U15: a fiatalabbak 1-161-es gólkülönbséggel posztolnak az utolsó helyen.
Adekvát felvetésnek tetszik: hogyan fejlődhetnek a kaposvári Bene Ferenc Labdarúgó Akadémia növendékei e bajnokságban?
– Az ilyen találkozókon sehogyan –sóhajt Bőzsöny. – Játékosainkon megfigyelhető: ha a kiemelt ligában szereplő csapattal találják szembe magukat, alig nyernek párharcot. Akad olyan futballistánk, aki egyszer sem szerel...
Ehhez tudni kell: Kaposváron néhány labdarúgó az első és a másodosztályú bajnokságban is föllép. Ennek oka az egészen furcsa magyar utánpótlásrendszer. A felnőttegyüttes „magával viszi” az U18-as és az U16-os csapatot, így az a két együttes az NB I-es gárda jogán mindenképpen az élvonalban szerepel. Ugyanakkor az U19-es és az U17-es korcsoport bajnoksága a felnőttcsapatétól kvázi függetlenül zajlik, s mivel a nagyobbak a nyáron kiestek az NB I-ből, a „barcsi” csoportban találtákmagukat. Az U17-esek pedig hiába is nyernék meg a ligát, csupán akkor kerülhetnek feljebb, ha a tizenkilenc évesek kivívják a feljutást. Követhetetlen kavalkád.
E különös szisztéma alkalmazása miatt egyáltalán nem meglepő, ha abszurd eredmények születnek a bajnokságban. A képtelenségek további kiváltó oka, hogy a felnőttcsapatot éri retorzió, ha az utánpótlás-együttesek nem lépnek pályára egy-egy mérkőzésen. A megyei bajnokságokban hétről hétre előfordul: a klubok elöljárói „házhoz mennek” a játékosokért – akik sokszor nem is játékosok –, nehogy az ifjúságiak ki nem állása miatt a „nagyok” veszítsenek pontokat.
A rekordok kedvelőit azért ne fogja el izgalom! A Kaposvár–Barcs meccs még csak csúcsközelben sem volt: a madagaszkári AS Adema–Stade Olympique de L’Emyrne meccs 149-0-lal zárult. Igaz, az utóbbi csapat úgy tiltakozott a szerinte téves bírói ítéletek ellen, hogy öngólokkal segítette ellenfelét...
Kaposváron öngólt speciel nem jegyeztek.
Ezzel együtt közelítünk Madagaszkárhoz.
