Nem szaladt el vele a ló
A nemzetközi szövetség aktuá lis szabályzata szerint a „lovas” medál még nem jelentett automatikusan indulási jogot a magyar versenyzőnek, további két szeren el kellett érnie az összes részvevő eredményéből kiszámított átlagpontszám nyolcvanöt százalékát. A feladatot nehezítette, hogy Berki – kisebb bokasérülése miatt – nem indulhatott ugrásban, de gyűrűn és nyújtón is megoldotta a feladatot. (A nemzetközi szervezet hivatalos tájékoztatást még nem adott ki erről, ám a magyar küldöttség számításai szerint Berki, ha „vékonyan” is, elérte a kellő pontszámot.) Ennek dacára a versenyző rendkívüli lelki teherrel lépett pódiumra a lólengés fináléjában. Három éve éremvárományosként maradt le a pekingi játékokról, mert „csupán” második lett a kvalifi ká ciós világbajnokságon. Akkor csak az aranymedál jelentett volna olimpiai részvételt a magyar tornásznak...
Ám a klasszisnak az idén már senki nem állhatott az útjába: a bírák 15,833 pontra értékelték a döntőben mutatott produkcióját, így megnyerte a vetélkedőt. Hídvégi Vid, a finálé másik magyar részvevője a negyedik helyen végzett a megméretésen. A huszonhat éves Berki az eredményhirdetés után azt mondta: „Szerencsére végrehajtottam a gyakorlatomat úgy, ahogyan a selejtezőben is, nagyobb megingás nélkül. Életemben először izgultam, a tét óriási volt, nem kívánom senkinek, hogy úgy próbáljon meg kvótát szerezni, hogy erre egyetlen lehetősége van.”
Borkai Zsolt, a MOB elnöke, aki lólengésben nyert olimpiát Szöulban, elfogódottan nyilatkozott Berki döntője után: „Szép volt! Nagyon izgultam a fiúkért, Magyar Zolival az első sorban ültünk, ennél közelebb már csak a bírók voltak. Berki fantasz tikus teljesítményt nyújtott. Mit mondhat ilyenkor egy MOB-elnök? Nagyon boldog vagyok...”
A sportvezető öröme már csak azért is érthető, mert Berki a Londonba utazó magyar társaság éremesélyeseinek egyike. Lelkileg aligha roppan majd össze az angol fővárosban: Tokióban is nagy tétben játszott. És nyert.
