Kósa Lajos nagyot álmodik - és évente felébred
Egyelőre annyi bizonyos: az állam fedezi a költségeket, előteremti a szükséges 12,5 milliárd forintot. Az összeget – a tervek szerint – két egyenlő részben kapja meg a város, de a finanszírozás egyes részleteit még nem tisztázták. Azt sem tudni, milyen pályázatot írnak ki a tervezésre, s kérdéses az is, hogy a kivitelezésben valóban nagy tömegben vesznek-e részt majd közmunkások.
Az elképzelések szerint a cívis aréna mintegy húszezer férőhelyes, fedett lelátós lesz, s a pályát mintegy öt méter mélyre süllyesztik annak érdekében, hogy a létesítmény ne magasodjon a Nagyerdő fái fölé.
Az új stadion megvalósításának időpontjáról Kósa Lajos polgármester az utóbbi két évben három különböző dátumot mondott. A DVSC negyedik bajnoki címének ünneplése során, 2009-ben a szurkolói kórus skandálására – „hol a stadion?” – a polgármester azt válaszolta: „Ha 2010-ben nyerünk, 2011-re meglesz a stadion.” S megnyugtatásképpen hozzátette: „Gyerekek, higgyétek el nekem, kormányzati támogatás nélkül nem megy.”
Aztán 2010 márciusában a városvezető már 2012-re, a DVSC száztizedik születésnapjára ígérte a létesítményt, sőt kilátásba helyezte: a kivitelezési munkálatok 2011 tavaszán megkezdődnek. Az idén májusban azonban megint módosított: egy budapesti sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a stadion „problémamentes közbeszerzési eljárás és kivitelezési folyamat esetén nagyjából 2013-ra épülhet meg”.
A polgármesteri tippelgetések dacára Debrecen Közgyűlése áprilisban már döntött a Nagyerdei Stadion Rekonstrukciós Kft. nevű projektcég megalapításáról. (A társaság azért kapta ezt a nevet, mert jogilag nem új stadiont építenek Debrecenben, hanem „építészeti rekonstrukciót” hajtanak végre az 1930-as években emelt Nagyerdei stadion területén.)
Az egymillió forintos alaptőkével létrehozott társaságban 51 százalékot tulajdonol a magyar állam, amelyet a cégben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képvisel. A társaságban 39 százalékos részesedése van a BMSK Zrt.-nek, míg a debreceni önkormányzat tulajdonrésze tízszázalékos. A kft. egyik ügyvezetőjét, Vígh Lászlót az MNV Zrt. jelölte, a másik vezetőt, Ábri Balázst a debreceni önkormányzat kérte föl a feladat ellátására.
Kósa Lajos nem a visszafogott fantáziájáról híres, így egy májusi sajtótájékoztatón már közölte azt is: a debreceni stadionmegépítése valójában a „főpróbája” lehet a budapesti Puskás Ferenc Stadion (egyelőre szintén csak tervezett és ugyancsak ellentmondásos) rekonstrukciójának, merthogy a fővárosi kivitelezés során szükség lesz a debreceni tapasztalatokra.
Ilyen erővel akár mondhatta volna azt is: lám csak, Budapesten már tervezik a nagyerdei aréna mását.
Ma még azonban a cívisvárosi beruházásra is várni kell, nem is keveset: a debreceni drukkerek között nyílt szóbeszéd tárgya, hogy a nagyerdei projekt igazából 2014-re, azaz a választási évre készül el. A minap beszélgettünk a B közép tagjainak egyikével, aki azt mondta: a szurkolóknak mindegy, hogy csúszik-e az új sta dion átadása vagy sem, mert ha tudtak várni 109 esztendőt, a hátralévő néhány esztendőt már csak kibírják valahogyan.
Győr: visszavonulás
Visszavonja a győri multifunkciós csarnok tervezésére kiírt pályázatát a helyi önkormányzat – jelentette be kedden Borkai Zsolt polgármester. Győr arra készült, hogy a női kézilabdacsapat sikereire alapozva építi meg a létesítményt. Borkai elmondta: a beruházás tervezésénél számoltak a társasági adóra vonatkozó kedvezmények igénybevételével s azoknak a vállalatoknak a támogatásával, melyeknek érdekük egy ilyen létesítmény felépítése a Rába-parti városban. A politikus most úgy véli: a társaságiadó-kedvezménnyel kapcsolatban olyan nagyságrendű pályázat érkezett a sportági szakszövetségekhez, hogy nagy valószínűséggel nem igényelhető akkora támogatás, amekkorára a csarnok építéséhez szükség volna. (H. F.)
