A korábbi világelső, háromszoros Grand Slam-győztes, huszonnégy éves orosz teniszezőnő vándorútjának origója az atomreaktorban történt 1986-os robbanás volt.

Ász

A mai Fehéroroszországhoz tartozó Gomel városkában csendesen éldegélő, a teniszről nem sokat tudó Jurij Sarapov ekkor döntött úgy, hogy nem marad a veszélyzónában, s családjával Szibériáig menekült.Marija a távoli Nyagany településen született 1987-ben, de kétesztendősen már Szocsiban találta magát, s noha ekkor még nem teniszezett, Jurij papa kvaterkázásra hajlamos stílusa elindította a Wimbledon felé vezető úton. Gomelben aligha akadt volna szakértő barátra, Szocsiban viszont a későbbi Grand Slambajnok Jevgenyij Kafelnyikov édesapja felkeltette benne a sportág iránti érdeklődést, majd teniszütővel ajándékozta meg a négyesztendős Mariját.

Sarapováé tipikus kelet-európai (orosz) karriertörténet. Hatévesen már a moszkvai Navratilova-tenisziskola növendéke volt, egy év múlva pedig a sikerről álmodó szülők az amerikai költözés mellett döntöttek. Ám a mama nem kapott kiutazási engedélyt, a kislányt nem vették fel azonnal a teniszezők „zseniképzőjébe”, a papa pedig étteremben mosogatott a festői Floridában. De aztán megnyíltak a Bollettieri-iskola kapui, s ettől kezdve csak arra kellett vigyázni, hogy sérülés vagy a tinisztárok két ismert betegsége, az önteltség és tenisszel való telítettség ne érintse Sarapovát.

A sérülést nem tudta elkerülni. Minden idők legfiatalabb wimbledoni bajnokainak egyikeként (tizenhét esztendősen nyerte a Grand Slam-tornát) és világelsőjeként gyakori vendége lett az orvosi rendelőknek, s 2008 nyarától vállfájdalma (majd műtétje) csaknem egy esztendeig távol tartotta a pályáktól. A fásultság és az akaratgyengeség azonban a legkevésbé sem jelentkezett nála. Visszatérése is bizonyítja, hogy hatalmas energiák dolgoznak benne: a hosszú kihagyás miatt a 126. helyre csúszott hátra a világranglistán, ám szívós akarattal újra feltornázta magát a legjobbak közé. Idei remek szereplése, legutóbbi, Cincinnatiben aratott tornagyőzelme (pályafutása 24.WTA-trófeája) jóvoltából immár a negyedik helyen áll a rangsorban, s a US Open favoritjai közé tartozik.

Tud-e nyerni ott is? Adódik a kérdés, hiszen néhány nap választ el bennünket az esztendő utolsó Grand Slam-viada lától. Januárban, Melbourne nagy tornáján a negyedik körben búcsúzott (a német Petkovic elleni meccsen), a párizsi elődöntőben a későbbi nyertes kínai Li Na győzte le, Wimbledonban pedig a döntőig menetelt, s ott a cseh Kvitova múlta felül. Ha folytatódik az „egyre feljebb” trend, Amerikában ismét a legjobb lehet.

Ezzel együtt vélhetően Sarapova sem úgy kezdi a US Opent: most, vagy soha! Párizs kivételével már mindegyik nagy tornán diadalmaskodott (2004: Wimbledon, 2006: US Open, 2008: Ausztrália), döntős is volt kétszer (2007: Ausztrália, 2011: Wimbledon). Nagyobb öröm lehet a számára, hogy újra ott van a legjobbak között, ismét stabil a formája. Cincinnatiben már valóban csak a játékáról és arról beszéltek, hogy az idén 11 háromszettes meccsének mindegyikét megnyerte, s hogy az elődöntőben a honfitárs Zvonarjova, a döntőben pedig a szerb Jankovics ellen is az elveszített első játszma után fordított. (Az utóbbi – drámai – csata a maga 2 óra 49 perces időtartamával az idei WTA-döntők leghosszabbika volt.)

Sarapova esetében persze akkor is van miről beszélni, ha a szűken vett teniszszakma vonatkozásában nincs miről szólni... Sokat cikkeztek Jurij papa nem mindig illő stílusú drukkolásáról, s ennek kapcsán a honfitárs Miszkinával való perpatvarról, az orosz Fed Kupa-csapatból való kimaradásról. De olvashattunk arról is, hogy ötvenezer dolláros csekket küldött annak idején a beszláni iskolai túszdráma túlélőinek, s hogy százezer dollárral segítette a csernobili helyreállítás költségeit.

Reklámszerződései – ezek révén nagyságrendekkel több pénzhez jut, mint nem lebecsülendő teniszkeresményeivel –, a pályán és a civil életben készült fotói, elegáns megjelenése, a szintén világklasszis sportolónak számító, a korábban a Lakers, a Nets (s jelenleg a török Anadolu) alkalmazásában álló szlovén kosaras, Szasa Vujacic társaként tervezett esküvője épp úgy téma, mint „hangerős” teniszezése (a 2005-ös wimbledoni torna egyik meccsén 101 decibeles Sarapova-sikolyt rögzítettek a műszerek). Ez utóbbi méréssel kapcsolatban nem maradt el a szépséges Marija replikája sem: „Nem hallgatni, nézni kell a játékomat!”

Van mit nézni, az biztos...