A kezdőkör bezárult?
Studniczky Ferenc, a Magyar Labdarúgó Szövetség stadionfejlesztési bizottságának vezetője úgy informálta a Népszabadságot: a futballszervezet a szakmai egyeztetéseken részt vesz, minden segítséget megad az előkészítő munkához, ám egyebekről nem tud tájékoztatást adni, mert a projekt koordinálása nem a szövetséghez tartozik. A létesítményt kezelő Nemzeti Sportközpontok így reagált érdeklődésünkre: „Jelen pillanatban nincs érdemi információnk a feltett kérdéseire.”
Csányi Sándor, az MLSZ elnöke tavasszal azt nyilatkozta a létesítmény újjáépítéséről: „Ez állami feladat, így a minisztérium és az MLSZ közösen hajtja majd végre. Remélhetőleg hamarosan elkezdődik a tervezés folyamata és jövőre akár az építés is.”
Ehhez képest az illetékes tárca közlése szerint még nincs döntés, ugyebár. Lapunk – a többi közt – azt szerette volna megtudni a minisztériumtól, hogy az új aréna kizárólag állami pénzből épül-e, a terveket elfogadták-e, s hogy az őszi Eb-selejtezők után valóban bontani kezdik-e a létesítményt. Elvégre az aktuális gazdasági helyzetben fölöttébb aktuális kérdés, hogy milyen forrásból finanszírozzák a több tízmilliárdos projektet. A kormány a beruházás pénzügyi feltételeit a feszes központi költségvetésből aligha tudja megteremteni. Ésszerű megoldást jelentene a magánszektor bevonása, ám a minisztérium ezt a lehetőséget már korábban kizárta. A Népszabadság tavaly – a tárca írásbeli állásfoglalására hivatkozva – arról írt, hogy a stadion akár PPP-konstrukcióban, azaz az állami és a magánszektor együttműködé sében is megépülhet. (A Nefmi lapunknak a Kisstadionnal kapcsolatos kérdéseinek egyikére a következő választ küldte: „A konkrétmegvalósítást a Puskás Ferenc stadion tervezett rekonstrukciójához kell illeszteni. A sportszakmai befektetők bevonása ez utóbbi esetében is indokolt.”) A minisztérium másnap cáfolt, s leszögezte: szó sem lehet PPP-s projektről. A magyarázat szerint a tárca „a sportbarát adókedvezményekre utalt”.
Ezt az indoklást a látványsportágakat támogató cégek számára társaságiadó-kedvezményt nyújtó jogszabály minimum megkérdőjelezte. A törvény szerint a támogató cégek a dotációért cserébe semmiféle reklámfelületet, illetve ellenszolgáltatást nem kaphatnak. Ennek nyomán a mecénás társaságok aligha minősülhetnek „sportszakmai befektetőnek”, mivel nem szakmai alapon fektetik be pénzüket, hanem adókedvezményt vesznek igénybe. Sőt az illetékesek több fórumon is közvetett állami támogatásként ismertették a rendszert.
Persze a jogszabály lehetővé teszi, hogy a támogatott sportszervezet –esetünkben az MLSZ – létesítményrekonstrukcióra fordítsa a mecenatúrát, csupán vállalnia kell, hogy tizenöt éven át fönntartja az ingatlan sportcélú, piaci alapon történő hasznosítását. Az új nemzeti aréna tekintetében aligha okozna gondot e kritérium teljesítése, ám az építkezés több tízmilliárdot emésztene föl, míg a társaságiadó-kedvezmény nyomán az öt úgynevezett látványsportágba érkező összeget az idén húszmilliárd forintra becsülik. Radnai Károly adószakértő lapunknak korábban azt nyilatkozta: a summamég szélsőséges esetben sem lehet több 50-60 milliárd forintnál.Hab a tortán: az öszszes sportszervezet fejlesztési programját, infrastrukturális beruházását ebből a pénzből finanszírozzák. Értsd: az MLSZ e forrásból képtelen akkora öszszeget előteremteni, amekkora az aréna fölhúzásához kellene.
Csányi elnök (mint tudjuk) amúgy is arról beszélt: a stadion megépítése állami feladat. A kormány azonban aligha áldozhat újabb tízmilliárdokat a sportra. A debreceni létesítményre tízmilliárdot utaltak át, többmint kétmilliárdot kaptak a futballakadémiák, jelentős összeggel gazdagodott a MOB, hozzávetőleg húszmilliárdot veszít a költségvetés a látványsportágak közvetett állami támogatásával. A minisztérium pedig jelezte: a magánszektor PPP-s konstrukcióval való bevonása kizárt.
A kör, úgy tetszik, bezárult. Persze meglehet, hogy akad valakinek egy „forradalmi” ötlete...
