Igaz, az ügylet – körülményeit tekintve – unikum a labdarúgásban.

Trükkös Barca

A tízéves kereskedelmi megállapodás keretében az Abu-Dzabi kormányának tulajdonában álló cég 400 millió fontot fizet a stadion névhasználati jogáért, továbbá a mezfeliratért. Az üzlet pikantériáját az adja, hogy Mansour sejk, a City tulajdonosa az abu-dzabi királyi család tagja, és féltestvére a mecénás cég elöljárója.

A helyzetet bonyolítja, hogy az UEFA pénzügyi fair play szabályzata 2013-ban életbe lép. Az után csupán azok az együttesek szerepelhetnek a nemzetközi kupákban, amelyek kiadásai nem haladják meg a bevételeiket. Amanchesteri klub legutóbb 121 millió fontos veszteséget jelentett, és – az előrejelzések szerint – az idei számok még rémisztőbbek. Ám a meghökkentő összeget befektető légitársaság sokat tehet azért, hogy a költségvetés egyenesbe kerüljön. A City tehát a királyi család krőzusi gazdagságának köszönhetően kerülheti meg az UEFA előírásait.

Az európai szövetség éber illetékesei azonban máris jelezték, hogy vizsgálatot indítanak az ügyben. Az ehhez hasonló manőverekkel ugyanis éppen a lényeg veszik el: a felelőtlenül gazdálkodó, ám tehetős mecénások által támogatott csapatok előnybe kerülnek a fegyelmezett pénzügyi politikát folytató klubokkal szemben. Az UEFA a futballipar fenntartható fejlődése érdekében szabályozta a csapatok gazdálkodását: az élklubok észvesztő veszteséget termelnek, miközben eurótízmilliókat költenek játékosok vásárlására, valamint azok fizetésére.

Persze az UEFA-nak roppant nehéz bizonyítania, hogy az Etihad légitársaság nem csupán a City-ben rejlő üzleti lehetőségek miatt fizet ennyit a csapatnak. Ha a vállalat marketingvezetői ragaszkodnak ahhoz, hogy a cégnek megér ennyit az üzlet, akkor a szövetség aligha interveniálhat. A „vizsgálóbírók” azzal sem sokra mennek, ha emlékeztetnek rá: az eddigi legdrágább tranzakció e körben a Madison Square Garden nevének értékesítése volt, de a JP Morgan „mindössze” 187 millió fontot fizetett a jogokért.

Hasonló ügyben érintett a Barcelona is. A katalán együttes a Qatar Foundationnel állapodott meg: az alapítvány a klub első fizetős mezszponzora. Korábban csak az UNI-CEF emblémája szerepelt a dresszen, ám a jótékonysági szervezet nem utalt a reklámért. Nem úgy a grandiózus oktatási és szociális célok megvalósítására törekvő katari szervezet, amely öt év alatt 150 millió eurót áldoz az üzletre. Némiképp árnyalja a képet, hogy tevékenységét Katarban folytatja, azaz fölöttébb nehézkes feladat üzleti alapú szponzorációnak nevezni a katalánok dotálását. A nonprofit szervezet célcsoportja ugyanis nem Európában van.

Meglehet, az UEFA hiába vár fair play-t: ez üzlet.