A vitorlázó változat így szólhatna: a repülőhollandi-világbajnokságokon 120-130 hajó indul, és mindig a Domokos András, Majthényi Szabolcs kettős győz.

„Nyolcadikosok”

A páros ezúttal nyolcadszor hódította el az aranyérmet, pedig az előbbi mondatban említett 120-130 hajót úgy kell érteni, hogy a mostani 130-as létszám az eddigi rekord. A Garda-tavon tumultus volt, de tolongani megint csak a helyezésekért lehetett: az elsőséget ugyanúgy kibérelték a magyarok, ahogyan első világbajnoki címük alkalmával (1994-ben) a hajójukat kölcsönözték.

Most már világszínvonalú, új vitorlásuk van, de ez nem abból fakad, hogy Majthényi egy nemzetközi sportszercég magyarországi képviseleténél dolgozik. Ha ezen az ágon juthattak volna első osztályú vízi járműhöz, akkor nyilván nem csupán 1998-ban vásárolják meg első saját hajójukat... Az előmenetelük viszont kétségkívül passzol a pilóta Domokos foglalkozásához: csak emelkednek és emelkednek.

„Az után, hogy az olaszországi Malcesinében ismét a dobogó tetején állhattunk, először jutott eszembe, hogy akár tízszeres világbajnokok is lehetünk – mondja Domokos András. – Bár az is igaz: mind nehezebb az élen maradni. Most a kilenc futamból hármat nyertünk meg, miközben akadt olyan diadalunk is – 2006-ban –, amelynek során kilencből nyolc volt amérlegünk. Ám félreértés ne legyen: elégedetlenek a legkevésbé sem vagyunk, sőt...”

A két, egyaránt harminckilenc esztendős, „örökös” világbajnok további diadalmenetét nyilván megnehezíti majd, hogy Domokosnak újabban reumatikus panaszai vannak, a keze a mostani versenyen is fájt. Kár, hogy az efféle vetélkedőket nem gyógyvizekben rendezik... Ám komoly ösztönzés a páros számára, hogy a repülő magyarok megismételhetik 2002-es, 2003-as, 2004-es triplázásukat, azaz ha jövőre nyernek, újból mesterhármast érnek el.

Az volna, ugyebár, a kilencedik győzelem.

És 2013-ban, negyvenegy éves fejjel be lehetne lépni a tízen túliak társaságába...