Készülőben a látványtervek
Az Országgyűlés hétfő éjszaka elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely társaságiadó-kedvezményt nyújt azoknak a cégeknek, amelyek az úgynevezett látványsportágakat (futball, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) támogatják. A főként az utánpótlás-neveléssel és a létesítményfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat segítő jogszabály pénteken lép hatályba, így a sportklubok akár már hétfőn benyújthatják pályázataikat a szakszövetségekhez, amelyek majd elbírálják a kandidatúrákat. Ha a tervek zöld utat kapnak, akkor a klubok – a szövetségben kiállított – támogatási igazolással elmehetnek az érdeklődő céghez, amely azonnal utalhatja a pénzt. A törvény szerint az amatőr csapatok is élhetnek az új lehetőséggel, azaz a sportági szövetségeknek feltehetően sok pályázatról kell dönteniük. Az érintett szervezeteknél érdeklődtünk az előkészületekről.
Borbély Zoltán, az MLSZ jogi és sajtóirodájának vezetője elmondta: „A szövetség már az egyeztetési folyamatban is aktívan részt vett, kapcsolatban állt a jogszabályt előkészítő szakemberekkel. Azaz amennyire lehet, ismerjük a törvényt, s felkészültünk a hatálybalépésére. Mi több, alig várjuk azt...Már csak azért is, mert az amatőr csapatok versenyeztetési költségeit a lehető leghamarabb csökkenteni szeretnénk.” Egyebekben Bánki Erik, az MLSZ elnökségi tagja, az Országgyűlés sportbizottságának elnöke a Digi Sport reggeli műsorában kijelentette: a futballszervezet a Bozsik-program, valamint a Grund névre hallgató létesítményfejlesztési koncepció finanszírozását is e forrásból igyekszik megoldani.
„Azon leszünk, hogy a klubok maximálisan ki tudják használni az új törvény nyújtotta lehetőségeket, ám egyelőre kevés az információnk a részletekről” – közölte lapunkkal Nemcsik Balázs, a kézilabda-szövetség főtitkára. Hozzátette: csak üdvözölni tudja a friss döntést, miszerint a sportági szövetségek bírálhatják el az igényeket, „hiszen így szakmai szempontok alapján dől el a pályázatok sorsa”. Ezzel együtt úgy véli, kevés volt az idő a felkészülésre, s most még nem tudható, kell-e bővíteni a szövetségi apparátust az új feladatkör miatt. A főtitkár elmondta, hogy az egyesületek konkrét ügyekben még nem keresték meg őket, de az általános tudnivalókról folyamatosan érdeklődnek a szövetségben. A cégek is megkezdték a kopogtatást, bár – így Nemcsik – most még főként pályazatíró és adótanácsadó vállalkozások ajánlják fel szolgálataikat. A sportvezető szerint a törvény rendkívül jótékony hatással lehet a magyar sportra, mert „az eddigi állapothoz képest akár kétszeres hatékonysággal működhet a sportági utánpótlásnevelés”.
Dr. Martin György, a vízilabda-szövetség elnöke hasonlóképpen úgy véli: előfordulhat, hogy további alkalmazottat vagy alkalmazottakat kell foglalkoztatniuk a megnövekedő adminisztrációs terhek nyomán, „de ez igazán kellemes gond”. Megjegyezte: a póló helyzete némiképp eltér a másik négy sportágétól, hiszen a vízilabdakluboknak nincsenek saját tulajdonú létesítményeik, így az egyesületeket kizárólag az utánpótlás vonatkozásában érinti a törvény. Ezzel együtt nagyszabású tervük van a Nemzeti Vízilabda Akadémia és Sportközpont létrehozására, és a társaságiadó-befizetésekből származó összeg jelentős részét ennek a projektnek a megvalósítására kívánják fordítani. Martin elárulta, hogy mindeddig különösebb mozgolódást nem tapasztalt a szövetségben: egyelőre a cégek és a klubok képviselői nem, ellenben befektetési tanácsadók máris tömegével sorakoznak az ajtó előtt...
„Akad még bizonytalansági tényező, ami nem csoda, hiszen alig egy napja annak, hogy ismertették velünk a törvény végleges szövegét” – közölte megkeresésünkre Pap Gábor, a jégkorongszövetség elnökségi tagja. Elmondta: ő is jó megoldásnak tartja, hogy a szövetségek hatáskörébe kerül az igények elbírálása. Szerinte a korábbi javaslat, miszerint egy – az öt sportág delegáltjaiból álló, paritásos alapon létrehozott – bizottság mondott volna ítéletet a pályázatok fölött, sok buktatót hordozott magában. „Mi már verbuváltunk is két testületet, egy pénzügyi és egy szakmai kontrolling csapatot a ránk váró feladatok elvégzésére, de a legkevésbé sem zárható ki, hogy kizárólag erre a munkakörre szerződtetett munkatársra is szükség lesz. Mindenesetre már tartottunk fejtágítót a klubok illetékesei számára, és úgy érzékeltük, a kisebb, kizárólag utánpótlás-neveléssel foglalkozó szakosztályok esetében mindenképpen elkel majd a segítő kéz.
Dr. Sterbenz Tamás, a kosárlabdaszövetség főtitkára elmondta: „A sportág fejlesztési koncepcióját tavaly, az utánpótlás-nevelési programot a múlt héten fogadtuk el. A kluboknak a dokumentumokban meghatározott szakmai célokat figyelembe véve kell elkészíteniük a pályázatokat.” A sportvezető megjegyezte: a csapatok élénken érdeklődnek a részletek iránt, azaz – egyelőre – a „vevői” oldalról tapasztalható fokozott aktivitás. Bodnár Péter, a szervezet ügyvezető igazgatója hozzátette: „A törvény jelentős adminisztrációs terhet jelent a szövetségnek, amelyet a jogszabály – a támogatási igazolások kiadása miatt –hatósági jogkörrel is felruház. Ennek nyomán mind szervezeti átalakításra, mind a humánerőforrás bővítésére szükség lehet. Igyekszünk a lehető leghatékonyabb struktúrát kialakítani annak érdekében, hogy a pályázatok elbírálása zökkenőmentes és egységes legyen.”
