A sportvezetők többsége megváltásként várja az új jogszabályt. A változás következtében mikor érkezhetnek az első forintok a magyar sportba?

„Véget kell vetnünk az úgynevezett arculatátviteli szerződések korának”

A törvénynek hétfőn lesz a zárószavazása, így július elsején hatályba is léphet, csakúgy, mint a végrehajtást szabályozó kormányrendelet. Az érdekeltek már másnap beadhatják fejlesztési tervüket az illetékes szervezetnek, amely legfeljebb negyvenöt nap alatt elbírálja azt. Ha a koncepció zöld utat kap, a sportszervezet megkapja a támogatási igazolást, átadja a cégnek, amelytől a pénzt várja, s a vállalat azonnal utalhat. Azaz már augusztus végén megérkezhetnek az első forintok.

Melyik szervezet dönt a sportvállalkozások és egyesületek kérelmeiről?

Ezekről a szakszövetségek határoznak. A sportági vezetés tudja eldönteni, hogy az adott projekt illeszkedik-e a szakág koncepciójába.

Ugyanakkor a sportági szövetségek is igénybe vehetik a támogatást. Ki dönt e szervezetek terveinek elfogadásáról?

A sportállamtitkárság háttérintézménye várhatóan a Nemzeti Sport Intézet lesz. Az NSI átadja utánpótlásnevelési feladatait a MOB-nak, s új funkciót kap. Tizenöt-húsz tagú apparátussal dolgozik majd, a sporttámogatási rendszer felügyeletéért és ellenőrzéséért felel.

A sportba irányított társaságiadó-bevételek a költségvetésből hiányoznak majd. Maximálják-e a felhasználható források összegét?

Nem, mivel úgy véljük: a költségvetés mostani kiadásai hosszú távon megtérülnek. Akár a lakosság egészségügyi mutatóinak javulásával, akár a sportgazdaságban realizált bevételek növekedésével.

Az 500 millió forintnál nagyobb öszszeget felemésztő projektek jóváhagyásához a szakszövetségen kívül a kormány támogatására is szükség van. Miért kell a politika egyetértése?

Adókedvezményről, azaz közpénzek felhasználásáról beszélünk. Ekkora tételek esetében a kormány tudni szeretné, mire fordítják az összegeket. Magam sem szeretnék újabb akasztói stadiont...

Ha már a közpénzeket említi: az egész rendszer rizikós. Mi a biztosíték arra, hogy a kedvezményezettek minden támogatást megfelelően használnak föl?

Az ellenőrzés szigorú lesz. Aki lebukik, az súlyos következményekkel számolhat: az összeget ötvenszázalékos bírsággal terhelten köteles visszafizetni, emellett egy évre kizárja magát a rendszerből, azaz addig nem vehet igénybe semmiféle támogatást.

Nem csupán a csalás veszélye fenyeget, hanem a kiskapuk keresése is, hiszen a cégek nem kapnak reklámfelületet az „adós” támogatásért. Tegyük fel, hogy egy komoly vállalat, amely eddig százmilliókat költött egy csapat szponzorálására, ezentúl inkább átutalja a társasági adó vonatkozó részét, és ettől függetlenül sokkal kevesebb pénzért vásárol hirdetési felületet a sportvállalkozástól. Képes-e a szisztéma kiszűrni az ilyen megoldásokat?

Az ellenőrzés arra is kiterjed, hogy a sportvállalkozás piaci alapon köt-e megállapodásokat. Nem engedhetjük meg, hogy a sportszervezetek egyforintos reklámszerződésekkel hálálják meg a támogatást. A jogszabály célja ugyanis éppen a szektorban mozgó pénzek kifehérítése.

Milyen módon?

Szándékom szerint még egy módosító javaslatot benyújtok a törvényhez, amely szerint csak azok a sportvállalkozások vehetik igénybe a támogatást, amelyek ekhóval, azaz egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulással fizetik a sportolókat. Véget kell vetnünk az úgynevezett arculatátviteli szerződések korának.

A törvény első változatát tavaly nyáron fogadta el az Országgyűlés, ám azóta sem lépett hatályba. Miért tartottak ennyi ideig a tárgyalások az Európai Bizottsággal?

A hét hónapos időszakot inkább rövidnek ítélem, hiszen a szabályozás európai szinten is nóvum. Ha holnap bármelyik ország be akarja vezetni a rendszert, megteheti: kitapostuk az utat.

Akadnak érdeklődők?

Több ország szakembereivel is tárgyaltunk már a részletekről.

Fölteszem, megvárják a magyarországi tapasztalatokat...

Ez kétségkívül kockázatos rendszer. Éppen ezért szorgalmazom egy szakemberekből álló testület felállítását, amely folyamatosan értékelné a szabályozás hatásait, valamint a szisztéma működését.

Mikor lehetnek látható eredményei a törvénynek?

Tízéves távlatban mindenképpen, mivel a források nagyobbik része az utánpótlásba kerül. Reményeink szerint sokkal több tehetséget nevelünk majd, erősebbek lesznek a nemzeti bajnokságok, zárul az olló a klubok között.

Mi lesz azokkal a sikersportágakkal, amelyek kimaradtak a kedvezményezettek köréből?

Több pénzből gazdálkodhatnak majd. Azok a szakágak, amelyek a törvény nyomán új forrásokhoz jutnak, kevesebb állami támogatásra számíthatnak. A felszabaduló pénz a többi sportághoz kerül. És nem tettünk le arról, hogy még tovább növeljük a sportra szánt költségvetési forrásokat.

Felkészült a magyar sportstruktúra arra, hogy egy ilyen ambiciózus projektet megfelelően kezeljen, s végrehajtsa a pénz optimális felhasználásához nélkülözhetetlen változtatásokat?

Részben, ám ennél a rendszernél semmi sem ösztönözheti jobban a szervezeteket a megújulásra...