Arról azonban nyilván kevesen tudnak, hogy néhány hónapja a miskolci „BKV”, vagyis az MVK vezérigazgatója.

Ma már nem a labdát vezeti

Ő maga azt mondja, aligha ülhetett volna bele a székbe, ha nem kézilabdázik. Sajátosan nyugat-európai sportolói-üzleti karriertörténet az övé, s talán nem is minden tanulság nélküli...

Meséli, hogy 1999-ben a kétszázezer embert foglalkoztató Veoliacsoport párizsi vezérkara úgy döntött: élsportolókat von be a vállalat vezetésébe. Ám nem elsősorbanmarketingcélból; a francia cég irányítói úgy vélték, bizonyos sportágak megfelelő szakmai képzettségű klasszisainál nem találhatnak alkalmasabb személyeket a sportszemlélet integrálására. Mert a sportoló céltudatos, kezelni képes a győzelmeket és a vereségeket, kitartó és megbízható is. Borsosban felismerték: megfelelő alany lesz. És az akkorra jogi doktorrá avanzsáló, Marseille-ben már szintén diplomát szerző, s éppen egy újabb, párizsi képesítésért hajtó fiatalember nem is okozott csalódást: több mint tíz éven át dolgozott különféle vezető beosztásokban a holdingnál. Amikor a cég tavaly megunta a Volán-csoport privatizációja ügyében hosszú ideje tartó budapesti kötélhúzást, és kivonult Magyarországról, az immár neves közlekedési szakemberként jegyzett exsportolót Miskolcról keresték meg, hogy ugyan vállalja már...

Persze, hogy azt kérdezem az újdonsült direktortól: vajon minálunk is születhetnek-e hasonló sportolói karrierek?

– Két feltétel kellene ehhez, s úgy látom, mi mindkettőnek a híján vagyunk – mondja. – Részint az szükséges, hogy az üzleti világ felismerje: az eredményes sportolók olyan mentális képességek birtokában vannak, amelyeknek kevesek, s ennek nyomán kivételesen hasznos munkát végezhetnek a cégek csapatépítésében, az emberek irányításában. Másfelől természetesen a feladatra megfelelő, előképzettségüket tekintve alkalmas sportolók kellenek. Olyanok, akik profi kként is céltudatosan készültek későbbi életükre, akik számára nem önmagában a végzettség, hanem a valós tudás megszerzése volt a fontos már sportolói pályájuk közben is. A modell működik Franciaországban, Németországban, Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban. Azt hiszem, mi még odébb vagyunk ettől.

Borsos keze alá mintegy ezer dolgozó tartozik Miskolcon, miközben „vezérként” egy 37 milliárdos villamoshálózat-fejlesztési projektet is felügyel. A helyi kézilabdaélet felvirágoztatásáról azonban egyelőre csak álmodozik. A város NB I B-s férfi csapatát éppen akkor szüntette meg az önkormányzat, amikor ő a településre került, ugyanakkor a hetvenes évek világválogatott játékosának, Marosi Istvánnak a megkeresésére elvállalta a Borsod megyei szövetség társelnöki posztját. „Most is folynak a tárgyalások arról, hogy valamiképpen életet leheljünk Miskolc kézilabdasportjába, és már akadnak is biztató jelek” – említi. Ezzel egyidőben egy budaörsi utánpótlásbázis létrehozásában is részt vesz felesége, a kézilabdaedző Szabó Edina, a korábbi kapuslegenda, Rácz Mariann, az olimpiai bajnok kenus, Horváth Csaba és a gyorskorcsolyázó Hunyady Emese társaságában.

De vajon nem akar-e szerepet vállalni a sportág irányításában? – szól a kérdés, s a válasz: határozott nem.

– Amíg a jelenlegi vezetési struktúra működik, amely oda juttatta a sportágat, hogy a női válogatott lemaradt a vébéről meg az olimpiáról is, ráadásul a férfiak sem állnak sokkal fényesebben, addig semmiképpen sem szeretnék részese lenni a történetnek – indokol. –Alkukötések és kompromisszumok sora jellemzi a hazai rendszert; a bajnokság, a klubok és a válogatott érdekeinek össz hangba hozására a remény sincs meg; mindennek következtében a szakma szenvedi kárát az egész – nem tudok jobb szót – katyvasznak. A tetejébe az edzői fronton is egyeduralom van, s az a tévhit árad, hogy a kézilabdázás színtiszta tudomány. Azt gondolom, ez hatalmas tévedés: a kézilabda játék, amelynek persze vannak tudományos alapjai, de a legkevésbé sem abszolút, megfellebbezhetetlen igazságai.

Nem igaz?

Névjegy

BORSOS ATTILA

45 éves. Magyar-francia kettős állampolgár. 182-szeres válogatott kézilabdázó. Pályafutása során megfordult a Bp. Spartacus, a Tatabánya, a Nimes, a Chambery és a Paris 95 csapatában. Végzettségei: jogi doktor (Pécs), projektmenedzser (Marseille), nemzetközi városüzemeltetési menedzser (Párizs). 2010-ig a környezetgazdálkodással foglalkozó, párizsi székhelyű nemzetközi cégcsoport, a Veolia magyarországi igazgatója, közép-kelet-európai fejlesztési vezetője. Jelenleg a Miskolci Városi Közlekedési Zrt. vezérigazgatója.