Euró Liga
A rangsor élén továbbra is a Premier Liga áll, amelynek klubjai 2,5 milliárd eurót könyvelhettek el. A szigetországi bajnokság pénzügyi fölénye mind nagyobb vetélytársaival szemben: a második helyezett Bundesliga 800 millióval „kaszál” kevesebbet. Igaz, a németeket vigasztalhatja, hogy átlagban 42 700 drukker vált jegyet a meccsekre, míg az angoloknál „csupán” 35 400. Korántsem lehet elégedett a francia Ligue 1, amelynek nézőszáma immár három éve folyamatosan csökken, s az átlag – 2003 óta először – húszezer alá esett. Ugyanakkor a 2016-os Európa-bajnokság megrendezése kitörési pontot jelenthet a franciák számára, mivel a kontinenstornára több együttes arénája is megújul. A csapatok az infrastrukturális fejlesztéseknek, illetve az újabb futball-láznak köszönhetően visszahódíthatják az elvesztett közönség egy részét. Persze a katari tőke is segíthet... Az ázsiai befektetők többségi tulajdonrészt szereztek a PSG-ben, és eurótízmilliókat költenének a párizsi csapatra. Hab a tortán: a katari központú al-Dzsazíra televíziós társaság vásároltameg a bajnokság külföldi közvetítési jogait.
A legnagyobb növekedést a topbajnokságok közül a spanyol produkálta: a liga csapatainak bevételei nyolc százalékkal emelkedtek. Az extra pénzek meghatározó része azonban a kétmamutnál, a Real Madridnál és a Barcelonánál kötött ki. Ennek nyomán tovább nőtt az egyébként is beláthatatlan távolság e duó és a mezőny többi tagjának lehetőségei között.
A Serie A egyelőre őrzi negyedik helyét a francia bajnokság előtt, ám egyre több negatív hír érkezik az olasz liga háza tájáról. Az itáliai szövetség megrendelésére készített tanulmány összegzése szerint a klubok 2,3 milliárd euró adósságot halmoztak föl 2010-ben. A dolgozat rámutat: a százharminckét itáliai profi együttes közül mindössze tizenöt produkált pozitív pénzügyi mérleget a múlt évben, a Juventus például 43,4 millió veszteséget termelt. Pedig az olasz élvonalbeli klubok 915 millió eurót kasszíroznak a közvetítési jogok értékesítéséből, ennél többre csupán az angol csapatok számíthatnak e forrásból. Ugyanakkor a legnagyobbak a legkevésbé sem elégedettek, mivel a liga értékesíti a jogokat, s az élcsapatok – véleményük szerint – aránytalanul keveset kapnak a pénzből. Az Internazionale, a Juventus, a Milan, a Napoli, valamint az AS Roma vezetői a napokban már az olasz kormány illetékeseivel is találkoztak az ügyben. A sportvezetők azért lobbiznak, hogy alakítsák át a pénzosztás rendszerét; azt szeretnék, ha az együttesek a szurkolók száma alapján részesülnének a javakból, azaz a legnépszerűbb társulat kapná a legtöbbet. Aligha meglepő, hogy a kisebb klubok élénken tiltakoznak az ötlet ellen...
Dan Jones, a Deloitte együtt-működő partnere a labdarúgópiaci jelentést kommentálva így fogalmazott: „Meggyőző az eredmény, amelyet a futballbiznisz produkált. A szurkolók hűsége, a televíziós társaságokkal és a szponzorokkal fönntartott kapcsolat is bizonyítja, hogy a világ legnépszerűbb játéka semmit sem veszít népszerűségéből. Az európai topfutball a legkelendőbb televíziós termékek egyikévé vált. Ugyanakkor továbbra is komoly kihívás a kiadások kontrollja,mert a játékosok fizetése és az átigazolási díjak még mindig emelkednek.”
Nem meglepő, hogy Jones aggódik az irdatlan kifizetések miatt, hiszen a keresetekre fordított összeg immár elérte az évi 5,5 milliárd eurót. Ennek kapcsán Alex Byars, a Deloitte elemzője leszögezte: „Üdvözöljük az UEFA intézkedését, melynek nyomán a szövetség kizárja az európai kupákból azokat a csapatokat, amelyek fönntarthatatlanul működnek.” A szervezet új szabályzata 2013-tól lép életbe, azaz a topcsapatoknak addig kell egyensúlyba hozniuk bevételeiket és kiadásai kat. Az olasz futballvezetők egyelőre fölöttébb kevés reményt látnak a sikerre... Giancarlo Abete, az itáliai szövetség elnöke elmondta: a Serie A klubjainak változtatniuk kell eddigi pénzügyi politikájukon, mert különben kimaradhatnak az európai kupaküzdelmekből. Mindeközben több olasz stadion is fölújításra szorul, azaz a kluboknak egyszerre kellene hatalmas beruházásba fogniuk és csökkenteniük a kiadásaikat. A feladat minimum öszszetettnek tetszik...
Élet pedig a nagy ötösön kívül is van. Figyelemre méltó bevételt (420 millió euró) könyvelhetett el a holland, a török (378), valamint az orosz liga (368) is a 2009/2010-es évadban. Ugyanakkor a hollandok teljesítménye sem elég a hatodik helyhez, az ugyanis az angol „NB II-é” 497 milliós eredménnyel.
Azaz korántsem másodosztályú gazdasági teljesítménnyel.
