Ukrajna és a futball Eb: elkészülni, jövőre rajt!
Június elsejéig minden stadionnak el kellett volna készülnie, de a négy közül csak két aréna áll: a donyecki és a harkovi. E kettőt mindenekelőtt azért sikerült tető alá hozni, mert Rinat Ahmetov, a Sahtyor és Alekszandr Jaroszlavszkij, a Metaliszt elnöke dollárszázmilliókat költött a létesítményekre, miután– 5,2 milliárd, illetve 3,5 milliárd dolláros nettó vagyona révén – ezt igazán megtehette.
A kijevi stadion átadásának a következő időpontja: november 11. Ukrajna–Németország mérkőzéssel nyitna a sporttelep, ám a német szövetség versenynaptárában a találkozó dátuma és részvevői után zárójelben ez áll: „tervezett”. Kijevben meg azt emlegetik a város lakói: „Reméljük, nem az ukrán és a német építőmesterek között zajlik majd a meccs...”
Mindenesetre kétezer munkás dolgozik három műszakban, hogy behozza a lemaradást, amellyel kapcsolatban már az UEFA is kénytelen volt elismerni: „Van néhány probléma Ukrajnában.” Igaz, az Európai Labdarúgó Szövetség illetékesei hozzátették: „Bízunk az ukrán kormány ígéreteiben.”
A kabinet azonban már eddig is elkalkulálta magát. Eredetileg úgy tervezte, hogy a stadionépítés, az infrastruktúra-, valamint a közlekedési hálózatfejlesztés költségeinek nyolcvan százalékát a magántőke fedezi majd. Ám a privát befektetők csupán a cech tizennégy százalékát állták idáig... Ráadásul a kiadások nagyobbak, mint gondolták: Lvovban a stadionépítés az előirányzott összeg négyszeresébe, a repülőtér rekonstrukciója a tervezett summa duplájába kerül. (Nem csoda, mivel a Bild is arról cikkezett: „A lvovi terminál akkora, akár a városháza a kisebb német településeken.”) Jellemző, hogy az összes költséget az ukrán média 40 és 60 milliárd dollár közé teszi, noha sok mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy 20 milliárd dollár ide vagy oda nem számít...
Hivatalos európai források szerint „Lengyelország és Ukrajna jobban áll, mint ahogyan Portugália állt hasonló időszakban a 2004-es Eb előtt, de rosszabb a helyzet,mint 2008-atmegelőzően, Ausztria és Svájc esetében”. Ukrajnában ezt sokan másként látják, mert azt emlegetik: „Az első számú nehézség a magánbefektetők hiánya, a második pedig a hatalmas mértékű eladósodás.” Ez utóbbival Portugália máig küzd...
Az ukránok nagy része persze büszke, hogy az ország házigazdája lehet a nagy eseménynek, és úgy véli: „Nekünk a futball Eb egy mese.” A tornaigazgató pedig nem győzi hangoztatni: „Először csináljuk, de megcsináljuk!”
Feladat van. A kijevi repülőtér új termináljának átadását ez év végéről 2012 márciusára halasztották, az 51 200 szállodai férőhelyből (hivatalosan) 18 200 hiányzik, igaz, Andrej Szadovij, Lvov polgármestere anynyit már bejelenthetett: „Június végétől minden szállodában és étteremben lesznek idegen nyelvű étlapok.” Jelenleg még nincsenek, mint ahogyan idegen nyelvű feliratokat sem látni; a lakosság döntő többsége nem tud, csak ukránul és oroszul. Vonatjegyet vásárolni vagy a taxisofőrnek megmondani, hova szeretne menni az ember, nagy kaland, az utazás pedig időutazás,mert a taxipark egy része Ladából, Moszkvicsból, Volgából áll.
„Tépnek” persze terepjárók és limuzinok is, mert Ukrajnában mindenki tudja, hogy „akinek pénze van, az bármit megengedhet magának”. Ám akinek nincs... Az fel sem tudja fogni, miféle összegek röpködnek az Eb kapcsán. A kijevi stadion építése legalább egymilliárd dollárt emészt fel, és a tizennyolc kijevi hotel felhúzása-rekonstrukciója sem két fillér, kiváltképp, ha fi gyelembe vesszük, hogy 2009-ben csupán 188 öt- és 931 négycsillagos szállodai férőhely volt az ukrán fővárosban.
A településekről kivezető utak állapota ennél is rosszabb: autós túrát ne nagyon iktasson a programjába az a drukker, aki jövőre Ukrajnába készül. A városokon belül jobb a helyzet, és még szóbeli útbaigazítást is lehet kapni, mert az ukrán rendőrök egy részét kötelező angoloktatásra fogták. A biztonság viszont kétséges, mivel egy európai felmérés szerint 2009 szeptembere és 2011 márciusa között 195 súlyos futballincidens történt Lengyelországban és Ukrajnában, igaz, ezek közül csak 62 zajlott az utóbbi országban.
Az efféle ütközetek napján az üzletekben, éttermekben lehúzták a redőnyöket. Máskor viszont vidáman szól a CD-játszókból a Modern Talking 1984-es slágere: „You’re my heart, you’re my soul”. Az igazi refrén azonban az: „Nincs más választásunk, el kell készülnünk.”
Az Eb-futball nem grundfoci. De semmi kétség, ez lesz minden idők legnagyobb érdeklődéssel várt 12-es meccse.
