A BSE immár négy hónapi bérrel tartozik sportolóinak és alkalmazottainak. A röplabdacsapat ilyen körülmények között nyerte el a bajnoki címet és a Magyar Kupát. Másoknak viszont érem helyett legfeljebb végrehajtói végzés jutott a kifizetetlen számlák miatt. A klub – a bérhátralék mellett – csaknem 150 milliós közműtartozást halmozott fel az utóbbi években. Az 1913-ban alapított és a hazai sportnak több világklasszis versenyzőt – például Bátorfi Csillát, Regőczy Krisztinát, Sallay Andrást, Bujdosó Imrét – adó fővárosi egyesület a pénzügyi összeomlás szélére sodródott.

Hogyan jutott el idáig?

A nyolc – asztalitenisz, kajak-kenu, karate, kosárlabda, röplabda, tenisz, vívás, természetjáró – szakosztályban 785 sportolót felvonultató klub a hetvenes évektől élvezte a fővárosi tanács, majd önkormányzat, illetve a budapesti közműcégek támogatását. Az egyesület bevételeinek 80 százalékát ezektől kapta. A múlt őszi önkormányzati választások után azonban nagyot fordult a világ. Az új főpolgármester, Tarlós István vezette budapesti önkormányzatnak ugyanis első teendőinek egyike volt a közműcégek „lefejezése” és egyetlen gazdasági holdingba (Budapesti Városüzemeltetési Központ) tömörítése. Ám a korábbi években meglehetősen nagy lábon élő BSE nem csupán a legtehetősebb szponzoraitól esett el: az idei „szigorú” fővárosi költségvetésben az önkormányzati támogatás összegét is megfelezték. Ennek oka: a városvezetés elégedetlen a klubban zajló sportszakmai tevékenységgel, valamint – az „erőn felüli” fővárosi támogatás ellenére is – súlyos eladósodást eredményező gazdálkodással.

Az önkormányzat elszámoltatást akar, s azt teljes körű átvilágítással kezdené. Ennek levezénylője Mitnyan György, Tarlós nem hivatalos gazdasági tanácsadója, korábbi XII. kerületi fideszes polgármester lenne, a főpolgármester ugyanis őt látná szívesen a BSE elnöki székében. A gyakorlat régebben is hasonló volt, hiszen az előző elnökségben – Mesterházy Ernő (Demszky Gábor tanácsadója) mellett – Bielek Péter korábbi FKF-vezér, valamint Kovács Lajos, a Főtáv volt vezérigazgatója is helyet kapott. Őket azóta súlyos bűncselekményekkel vádolták meg, az elnökség megújítása így nem csak a pénzügyi kényszer miatt vált sürgetővé.

A BSE – információink szerint – nem zárkózott volna el a főpolgármester jelöltjének megválasztásától, ha Mitnyan közbenjár a klub érdekében a közműcégeknél. Ő azonban nem tudott, illetve nem akart ilyen ígéretet tenni. Az áprilisi tisztújító közgyűlésen végül nem is jelölték Tarlós kiválasztottját az elnöki posztra, így a május 25-én esedékes évi rendes közgyűlés részvevőinek –a gazdasági átvilágítást összegző beszámoló megvitatásán túl – új elnököt és két elnökségi tagot is választaniuk kell. Közben nem hosszabbítják meg a profi sportolók májusban, júniusban lejáró szerződését; nem mintha az utóbbi hónapokban fizettek volna nekik...

Némelyek szerint a klub kivéreztetése a cél, mások úgy vélik: az ingatlanvagyonról szól az egész. A BSE körüli viharok állítólag akkor kezdődtek, amikor kiderült, hogy 2013-ban lejár a sportlétesítmények eladására vonatkozó moratórium. A klubnak a saját, illetve a XII. kerületi és a fővárosi önkormányzattal közös tulajdonú ingatlanjainak összértéke több milliárd forintra tehető – a városmajori sporttelepek például ingatlanfejlesztési szempontból frekventált övezetben találhatók –, fenntartásuk azonban évi 80 millió forintba kerül. Úgy tudjuk, a BSE előterjesztette: megelégedne kisebb és kevésbé értékes területen lévő sportlétesítményekkel is, ha cserébe a főváros hosszú távon garantálná a klub működési költségeit.

Az ajánlatra még nem érkezett válasz. Az alkudozás folyik tovább.