A nagy kombinátorból utánpótláskoordinátor lett, és bár a srácok talán felvételről sem látták a labdaművész középcsatár játékát, az „öregek” előtt lepereg a film a virtuóz főszereplővel, aki fénykorában úgy táncolt és trükközött a pályán, ahogyan Rátonyi Róbert és Rodolfó a színpadon.

Múlik az idő... A követhetetlen mozdulatok bajnoka ma csípőprotézissel jár, de majdnem olyan jó a kedve, amilyen egyetlen Üllői úti fellépése alkalmával volt: 1980 őszén a lilák 3-0-ra nyertek az FTC otthonában, és a mezőny legjobbjaként – ki mást? – az újpesti cselművészt emlegette a korabeli sajtó. (Ma szintén FTC–Újpestet rendeznek, de ez már más operett, és Törőcsik is csak annyit jegyzett meg a találkozóról: „Remélem, nem lesz botrány.”) A legendás center – akinek bemutatásán (már, ha a legifjabbakon kívül be kell mutatni bárkinek is) Kovács Zoltán sportigazgató azt mondta: „Büszke vagyok, hogy mellette ülhetek” – egészségesnek érzi magát, akárcsak azt, hogy újra Újpesten lehet. Szokásos modorában azért nem mulasztotta el megemlíteni: „Jöhettem volna előbb is...”

A stadion büfése azonban nem attól vár fellendülést, hogy „Törő” ismét nála rendel, hanem attól az élénküléstől, amelyet az újdonsült tanácsadó személye vált ki. Igaz, a lassan ötvenhat éves ideál megjegyezte: „Hogy mikor lesz új Fazekas, Törőcsik, Fekete hármas Újpesten? Nem holnap vagy holnapután, az biztos... A korosztályos csapatok tagjainak amúgy is legföljebb elmagyarázni tudom, mit kell tenni a labdával, megmutatni már nem.”

Nem dekázik, talán nem is „emelget”... Elvégre – az Újpest szép gesztusa révén – hazatalált, és a szülők labdarúgóbálványa a kicsiket nem csaphatja be.

Bolondított már annyi, de annyi embert a gyepen...

Törőcsik újra Újpesten