Az idei költségvetés hozzávetőleg 2,2 milliárd forintot irányzott elő a labdarúgó-utánpótlás képzésére. (Sokatmondó adat, hogy az összes többi sportág fiataljainak támogatására 2,4 milliárdot fordítanak.) Az MLSZ mintegy 1,8 milliárd forintra írt ki pályázatot. A fent idézett állásfoglalásnak megfelelően több mint 1,2 milliárdot az úgynevezett kiemelt kategória nyertesei között osztottak szét: a felcsúti Puskás Ferenc, a szombathelyi Illés Béla, továbbá a győri Fehér Miklós Akadémia 255 millió forinttal gazdagodott, a Honvéd intézménye 250 millió, az MTK Sándor Károlyról elnevezett iskolája 200 millió forintot könyvelhetett el.

A támogatás mértékét jelzi, hogy a hozzávetőleg 400 millió forintos költségvetéssel működő felcsúti akadémia büdzséjének csaknem kétharmadát teszi ki az elnyert összeg, a kevésbé tehetős intézmények költségvetése pedig akár meg is duplázódhat. A pluszforrásokat a szakemberek fizetésére, különféle tornák szervezésére, versenyeztetésre, az informatikai rendszer fejlesztésére, közoktatási és képzési feladatok finanszírozására fordíthatják a sportszervezetek. Unikum, hogy a közpénzt akár „az akadémiai programban részt vevő igazolt sportolók (azaz növendékek – a szerk.) havonta legfeljebb bruttó 100 000 Ft összegű, az akadémiai programban való részvétel céljaival összhangban álló támogatására” is föl lehet használni.

Érdekesség, hogy a kedvezményezett akadémiák egyaránt a fővárosban, illetve a Dunántúlon működnek. Az egyetlen potenciális „keleti” jelölt, a mintegy hárommilliárd forintos beruházás keretében épülő Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémia nem szerepel a pályázat nyertesei között. Ennek oka, hogy – az MLSZ álláspontja szerint – a békési kandidatúra nem érkezett meg időben a szövetség székházába. Baranya István gyulai sportigazgató lapunkat arról tájékoztatta: a pályázatot jogszerűen adták föl, jelenleg az MLSZ hivatalos állásfoglalására várnak. A bonyodalmat az okozta, hogy az anyag a postán elkeveredett. Baranya utóbb

– a kandidatúra elküldését igazoló szelvénnyel együtt – Budapestre szállította a dokumentumot, amelyet (tanúk jelenlétében) Roskó Zoltán operatív direktor vett át. A futballszervezet pályázati kiírása egyébként úgy szólt: az anyagot „kézbesítő útján vagy személyesen” kell eljuttatni a székházba. Az MLSZ úgy véli: a postai út ebben az esetben nem megfelelő megoldás, ám aligha ez a kitétel dönti el a vitát. Sokkal inkább a szövetség honlapján föllelhető szöveg, amely úgy szól: „a pályázatnak a megjelölt napig be kell érkeznie az MLSZ Központi Hivatalához. Személyes leadásra a Magyar Labdarúgó Szövetség központi székházában van lehetőség, 2011. március 9-én 9:00–17:00 között”. A kandidatúra nem érkezett be a megjelölt időpontig, mivel a csomagot március 9-én 18 óra után adták fel.

Borbély Zoltán, a szövetség jogi és sajtóirodájának vezetője a Népszabadság érdeklődésére elmondta: a döntéshozók nem vehették figyelembe a pályázat elbírálásakor az anyagot, mivel annak az ülés idején nyoma sem volt a szövetségben. Arra a felvetésre, hogy lát-e esélyt a procedúra megismétlésére, határozott nemmel felelt, hiszen akkor a nyertes pályázók „szerzett jogai” forognának veszélyben, ám az akadémia a – reménybeli – további forrásokból természetesen részesülhet. Hozzátette: „Ha az ügyben minden jogi szempontot félretennénk, méltányosságot szeretnénk gyakorolni, akkor sem tehetnénk semmit, hiszen a dokumentum feladása is határidőn túli.”

A történet, egyebek közt az anyagi okok miatt is, folytatódik, ám az már biztos: nem csupán a kiemelt intézmények, hanem – az úgynevezett normál pályázat keretében – további utánpótlásműhelyek is támogatáshoz jutottak. Hozzávetőleg félmilliárd forintot osztottak szét tizenhat együttes között.

Mindenesetre az akadémiákat működtető sportszervezetek immár aligha hivatkozhatnak a pénzhiányra, amikor a klasszisjelölt futballistákat kérik számon rajtuk...