Maradjunk vagy menjünk?
– A vidék már rendben van. Az információ 11.30-kor ér bennünket, és ennek szívből örülünk is; kivált mert ha valóban rendben vannak a felutazók, akikkel előzőleg Gyárfás tárgyalt a másik helyiségben, akkor van remény a jelzett húsz percre.
Perjámosi Sándor levezető elnök bele is kezdene, amikor Sárdy Ákos küldött szót kér, és föllépve a pulpitusra mintegy kardot ránt: – Nem volt szabályos a közgyűlés összehívása!
Javasolja hát, hogy a fórumot az amúgy is esedékes rendkívüli közgyűlés „lényegi dolgainak” megbeszélésére használják fel. Hozzáteszi: „anyagi problémák nehezítik a szövetség múlt évi gazdálkodását”, de ez másodlagos, mert szerinte harminc nappal a fórum előtt meg kellett volna kapni a meghívókat.
Gyárfás, a korábban 2013-ig megválasztott elnök lép a pulpitushoz; nem ideges, ellenben határozott. – Február tizennyolcadikán ment az e-mail, a honlapon is ott volt az időpont... Azért ne menjünk haza, mert a postás később kézbesített!
Megszólítja a maroknyi ellenzéket is, sorolja a neveket, elakad: – Hol vanKalauz Valter? Meglesz ő is, aztán Gyárfás rátér, hogy hetekig gyűjtötte az iratokat, esetleg beszéljünk már róla, hátha tisztább lesz a kép. –Sándor, kérlek, tedd fel szavazásra a kérdést!
Perjámosi nem tiltakozik. –Kérem a tagságot, szavazzon: maradjunk vagy menjünk?
Bánáti János, az Ügyvédi Kamara elnöke higgadtan közli, hogy meg kell tartani a közgyűlést, aztán tényleg szavazás van. Egy bácsi számolja a levegőbe lendülő, jaj, kék cédulákat; nem lesz ebből még baj?
– Negyvenhárom – jelenti a bácsi.
– Itt is van... – mutatja a maga céduláját Gyárfás.
Végül 47 igent konstatálnak, s miután a 101 küldöttből 63 van jelen, lassan akár konkrétumokra is terelődhetne a szó... De Fodor Szabolcs küldött is szót kér, szerencsére: – Kérem a közgyűlés berekesztését!
Fodornak szintén a meghívóval van gondja, továbbá azzal, hogy hol a közhasznú jelentés. Dr. Sándor Elek ugrik elő: – A legutoljára hozzászóló úr és Sárdy úr is témakört vetett fel... –kezdi, majd közli, hogy egyezik a véleménye Bánátiéval: tessék itt nyugodtan közgyűlni.
Gyárfás még határozottabban szól, szólít. – Kérdezem a támadókat: nem az a fontos, hogy tájékoztassuk a jelenlévőket az ügyekről? Szeretnék nagy tisztelettel tájékoztatást adni... Nem jobb ma informálódni, aztán dönteni?
A szavak után támadt csöndet videoklip töri meg. A múlt nyári, hat magyar aranyal zárult margitszigeti Európa-bajnokság filmje kvázi nap-keltés jegyzet; hatásos képsorok, aláfestésként aktuális slágerek, múltidézés, nem utolsósorban Szántó Dávid kiabál, hogy Cseh Laci újra kontinensbajnok. A tagság néz, és a végén tapsol; néhányan talán szipognak is. Majd angol nyelvű kisfilm következik, ez már kizárólag Gyárfásról, hogy tudniillik ő meg Hall of Fame-tag lett, ami egyébként tényleg nagy szó. Külföldön biztos.
– Ezt nem én kértem... – reflektál kissé zavartan a főszereplő. Megtapsolják.
Perjámosi próbálkozik: –Vonjuk össze a napirend egyes, hármas, ötös, hetes pontját...
Erre viszont Rátonyi Gábor, Balogh Gábor volt öttusázó, jelenlegi miniszterelnöki tanácsadó korábbi edzője kér szót, hogy azt nem lehet.
Perjámosi itt már kevéssé tudja palástolni feszültségét, és efféléket beszél: – Pont elmondtam, hogy mondtam!
Nyugszanak a kedélyek,mennének tovább, ám Turi György –Cseh edzője – vörös fejjel felkiált: – Azt a betyárját!
A pulpitusra lépő, Kehi-ügyi elemzésre és leköszönésre kész Ruza József főtitkár hátranéz: ki ez, mi ez? Turinak nem Ruzával van baja, mert visszafordulva egy küldöttet teremt le: – Most már olyan beszólások vannak, hogy felfordult a gyomrom...
Aztán Ruza belekezd, és az ominózus ellenőrzés kapcsán ilyesmiket mond: – Kancsal dolgok kerültek ki... Már a Kehi-vizsgálatot is vizsgálják... A Kehi munkatársainak csak az Eb-vizsgálathoz volt megbízatásuk... De mi, Gyárfás elnök úrral közöltük: bármit rendelkezésre bocsátunk... Nemtelen támadásokat kaptunk a szövetség kivéreztetésére...
Röpködnek amilliók, a számlák, a jelentések; az ember már azt várja, hogy Szőke Kató eredményeit is analízis alá vetik, ám csak egy gépfegyverről esik szó valami medencetérbe jutó ország képviselőjével összefüggésben. De legalább Rátonyi újra szót kér;megnyugtatják,megmutatják neki satöbbi...
Alig 13.16-kor a bácsi már azt számolgatja, ki fogadja el az Ebről szóló jelentést; ha jól halljuk, 44 igennel, 12 tartózkodással és 7 nemmel okézzák. Rögvest átmegy a 2010-es beszámoló meg a közhasznú jelentés is, majd a tagság megtapsolja Ruzát, aki – mint korábban jelezte – nem marad posztján. Csakhogy elfelejtettek erről szavazni, így Ruza hiába mondott le, voksolni kell arról is, elfogadják-e a lemondását... Elfogadják.
Utódaként dr. Szabó Tündét sebtében megválasztják. Virág, puszi-puszi, sok sikert, s ettől kezdve már csak azért kell szorítani, hogy például az idei büdzsé tárgyalása hamar lemenjen. Irodaszerekről, táplálékkiegészítőkről is szó esik, majd azon alakul ki polémia, hogy ki finanszírozza az orvost meg a gyúrót... Gyárfás előad, és időnként kiszól,mint pedagógus a dzs betűvel küzdő, zúgolódó diákokhoz:
– Gyula, ugye figyeltek? Figyeltek a Tamással?
Az ülés 14.09-kor zárul, mi meg már – bő két óra nem akkora dráma – fölszabadultan nézzük a megerősödött Gyárfást, változott-e rajta valami, de nem, nem változott rajta semmi.
Klasszikus pókerarccal néz előre.
