Ahogyan Gyulai Márton szövetségi főtitkár fogalmazott: „Mostanság afféle fura vendégeknek számítunk a tető alatti Ebken, legfőképpen azért, mert dobásban vagyunk jók, ám az erre épülő szakágak szabadtérre korlátozódnak...” Ráadásul két futó is kihagyja a fellépést: a gáton Eb-harmadik és vb-fi nalista, országos csúcsokat döntő Kiss Dániel sérült, a 400 méteren junior vb-ezüstérmes Deák Nagy Marcellt pedig ledöntötte a vírus.

A legjobb pozícióra a súlylökő Márton Anita esélyes, de az Eb-ötödik, négyszeres korosztályos kontinenselső Bene Barnabás is „odaérhet” 1500-on, s a 800-as Kazi Tamás előmenetele sem kizárt. Ott lesz még Baji Balázs (60 m gát) is, aki tapasztalatszerzés céljából utazik, s remélhetőleg frissen... „Balázs az állatorvosi egyetemre jár, s az Eb előtt azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy szeretne néhány napra kiköltözni a kollégiumból, mert a benti pezsgő élet miatt képtelen kialudni magát” – említette Gyulai. Kürthy Lajos súlylökő az utolsó Eb-szintteljesítő viadal záró kísérleténél érte el a szükséges eredményt, ám mivel ezt az utolsó előtti dobásnál kifordult bokával tette, parádét tőle sem várnak.

Pedig még csak azt sem lehet mondani, hogy a mezőny tele van sztárral; Jelena Iszinbajeva rúdkirálynőnek például nincs kedve indulni... Név azért akad: a brit sprinter, Dwain Chambers (jó, dopping miatt volt eltiltása is), a francia hármasugró, Teddy Thamgo (ő a tető alatti világrekorder) vagy az orosz magasugró Ivan Uhov (speciel világbajnok).

Eredményünk amúgy nekünk is lehet, ha máshol nem, a pályán kívül: Gyulai esélyes arra, hogy áprilisban beválasszák az európai szövetség tanácsába. A név kötelez: apja – isten nyugosztalja! – a nemzetközi szervezet főtitkára volt.

Magyar érmek a fedett pályás Ebken.

Szófia (1971): 1. Major István (magas).

Grenoble (1972): 1. Major. Rotterdam (1973): 1. Major.

Göteborg (1974): 2. Zsinka András (800), 2. Major.

Katowice (1975): 2. Kelemen Endre (magas).

San Sebastian (1977): 2. Szabó Ildikó (távol), 3. Szalma László (távol), 3. Zemen János (1500), 3. Sámuel Edit (magas).

Milánó (1978): 1. Szalma, 2. Szabó I.

Bécs (1979): 1. Mátay Andrea (magas), 3. Paróczai András (800).

Sindelfingen (1980): 1. Bakosi Béla (hármas), 2. Paróczai, 2. Mátay.

Grenoble (1981): 2. Paróczai.

Milánó (1982): 2. Nagy István (200), 2. Újhelyi Sándor (400), 3. Sterk Katalin (magas).

Budapest (1983): 1. Szalma, 2. Pálóczi Gyula (távol), 3. Nagy I., 3. Bakosi.

Göteborg (1984): 2. Bakos György (60 gát), 3. Bakosi.

Athén (1985): 1. Bakos, 1. Pálóczi, 2. Szalma.

Madrid (1986): 2. Szalma, 3. Bakosi.

Budapest (1988): 2. Szalma, 2. Bakosi, 3. Urbanik Sándor (5 km gyaloglás).

Glasgow (1990): 3. Forgács Judit (400).

Genova (1992): 2. Bagyula István (rúd).

Párizs (1994): 2. Ináncsi Rita (ötpróba).

Valencia (1998): 2. Szabó Dezső (hétpróba), 3. Varga Judit (800).

Gent (2000): 3. Korányi Balázs (800), 3. 4x400-as váltó.

Bécs (2002): 2. Győrffy Dóra (magas).