Fórum van, futball nincs

„A csillagok állása megfelelő, mindenhonnan megfelelő támogatást kapunk. A mi dolgunk, tudunk-e élni vele” –nyitotta meg Csányi Sándor, az MLSZ elnöke A magyar labdarúgás fóruma című rendezvényt a Papp László Budapest Sportarénában, és az 1399 regisztrált személy között nem akadt egy sem, aki ne értett volna vele egyet. A sportág 2020-ig ívelő stratégiai tervébe is „beszámító” találkozón volt minden, ami ilyesfajta eseményhez kell:szakmai és tudományos, kistérségi és marketingalapú, rendszerelméleti és „politikai” előadás, miként a fellépő szakembereket illetően sem lehetett ok a szájhúzásra. Ha olykor a „hej, amikor még Puskásék idejében...” hangulat lengte is be a négy előadó-helyiséget, annyiban megállapodhatunk, hogy a sportág átalakítása elkezdődött. Verbálisan föltétlenül.

Borkai Zsolt, a MOB elnöke –kiemelés Csányitól – „logisztikai okokból” nem tudta megnyitni az utóbbi évtizedek legnagyobb szabású futballfórumát, így maga az MLSZ elnöke volt kénytelen hétfő reggel fél tízkor a pulpitusra lépni. A bankember – higgadt hangon –arról beszélt, hogy a szövetség márciusban elfogadandó stratégiája még nyitott, így számít a remélhetőleg „bátor vitákban” felszínre kerülő gondolatokra. Azokból pedig volt szépen, de hát e tekintetben a mélyen lévő magyar labdarúgás –amelyet többségében több évtizedes arcai képviseltek – sosem tartozott a sereghajtók közé...

A Társadalmi kapcsolatok szekciójában mindjárt a szóbeli diadalok bajnokai, a politikusok léptek színre. Kósa Lajos a lokális szerveződések felhúzó, közösségteremtő erejéről beszélt a futball kapcsán, aláhúzva: „Dombi Tibi nagyobb tapsot kapna a Nagyerdőben, mint Lionel Messi, mert a miénk.” Debrecen polgármestere, a Fidesz alelnöke – vázolva a korábban csődben lévő DVSC útját a Bajnokok Ligájáig – közölte azt is, hogy ma már a városban csak kispályás amatőrcsapatból háromszáz van, s ha „két debreceni találkozik a bolgár tengerparton, nem kérdés, miről beszél: hát a Lokiról”. Némileg globálisabb, s távolságtartóbb konklúziót hallhattunk Kukorelly Endre LMP-képviselőtől, noha az író „felolvasásában” szintén nem mulasztotta el érzelmi síkra terelni a kérdést: „Tudom, milyen labdaszedőként Vilezsál Oszkárnak passzolni.” (Fiatalok kedvéért: Vilezsál az ötvenes-hatvanas évek FTC-jének kiváló futballistája volt.) Mindenesetre –Kukorelly szerint – „minimum ízléstelen”, ha a politika a sport körül sertepertél, és az MSZP nevében beszélő Jánosi György is arra az álláspontra helyezkedett, hogy muszáj „határokat húzni”, noha az államnak kétségkívül vannak alapfeladatai (sport, kultúra, oktatás-nevelés, esélyegyenlőség, és így tovább). Ami a „nyers, üzleti alapú” szegmenseket, így a futballt is illeti, a volt gyermek-, ifjúsági és sportminiszter amondó: a megfelelő infrastruktúra megteremtése után az érintettek kezébe kell adni az üzemeltetést, a fejlesztést; igaz, manapság éppen a futball eladhatatlansága jelenti a legfőbb problémát, miközben normális létesítmény se nagyon akad.

Józsi György, a Társadalmi bázis nevű szekció előadóinak egyike – áttekintve a rendszerváltás után komplex módon bedőlő létesítményhelyzetet – éppen az infrastruktúrát hiányolta, mondván, rengeteg sporttelep van, ahol a testedzéshez kapcsolódó feltételek is hiányoznak. Mint azt az MLSZ Zala megyei igazgatója megfogalmazta: „Például nem lehet tisztességesen lefürödni!” Továbbá egyre kevesebb gyermek akar sportolni; ahogyan Nemcsák Károly, a színészcsapat tagja, az „amatőrök” képviselője megjegyezte: „Mi is küzdünk az utánpótlás kérdésével...” S bár Füzi Ákos volt labdarúgó, jelenlegi minisztériumi főosztályvezető-helyettes szerint az idén 1,8 milliárd forint jut a futballakadémiáknak, Hoffmann Rózsa oktatásért felelős, KDNP-s államtitkár azt volt kénytelen megállapítani, hogy „a magyar ifjúság rossz szellemi és fizikai állapotban van”, és rövid távon ezen akkor sem lehet ugrásszerűen javítani, ha a napi legalább egy testnevelésórára törvény kötelezi majd az iskolákat. Pláne – húzta alá az államtitkár –, hogy pedagógus és létesítmény sincs, pedig „a futball és minden csapatsportág a közoktatásban elementáris erővel bír”. Példaként Hoffmann egy Szabolcs megyei iskola Pityu bácsiját hozta fel, akivel egy tanévnyitón találkozott. Pityu bácsi a szegény, mintegy reménytelen helyzetben lévő település nélkülöző gyermekeit tartja össze a futball segítségével.

„Tűzzék ki célul a magyar futball teljes megújítását” –ezt már a kora délutáni programban beszédet tartó Orbán Viktor miniszterelnök mondta, hozzátéve: mind kevesebb gyermek focizik, és szégyen, hogy „az EU rangsorában az utolsó helyen állunk a rendszeres testmozgás ügyében”, illetve, hogy legfontosabb intézményünk ma a bundaügyeket tárgyaló bochumi ügyészség... „Rendet kell teremteni” – húzta alá a kormányfő, nem sokkal az után, hogy Őri Márk Videoton-vezérszurkoló kijelentette: a drukkerek regisztrálására nincs szükség...

A kormányfő egyébként konkrét segítségről, financiális vetületekről sajnálatosan nem tett említést, noha a fórumon az anyagiakról meglehetősen sokat beszéltek. „Pénz, de minek?” – ezt a címet kapta például Fazekas Ildikó egyetemi docens előadása a Labdarúgás és üzlet szekcióban. Az utóbbi szókapcsolat a magyar futballt illetően – egyelőre – értelmezhetetlen, hiszen a klubok legfeljebb veszteséget termelnek. A szakember mindenesetre felhívta a figyelmet arra, hogy a mecenatúra és a szponzoráció között ideje különbséget tenni, mert az előbbi „jótékonysági” akció, míg az utóbbi üzleti célokat feltételez. A problémák és a célok feltárásán, illetve meghatározásán Szily László újságíró lépett túl elsőként, amikor konkrét javaslatként rögzítette: a sportvállalkozásoknak ki kellene rúgniuk pályaedzőik egyikét, hogy helyette hivatásos „facebookozót” alkalmazzanak. A közösségi média szerepét kutató szakasz előadói egységesen érveltek amellett, hogy a virtuóz magyar futball nélkül felnőtt generációt, amely már stadionlátogatás nélkül szocializálódott, ezen a fórumon érheti el a magyar futball. A kiindulóhelyzet érzékeltetésére Dobó Mátyás web 2-es szakértő példákat is citált: a Túró Rudinak 293 ezer, az „I love alvás” csoportnak 277 ezer, míg az MLSZ-nek 150 rajongója akad az internetes portálon... Mintegy mellékesen megjegyezte: Cristiano Ronaldónak több mint 20 millió követője van, amivel előzi – többek között – Bob Marleyt is.

A szakemberek egyre csak váltották egymást a pódiumon, a forgalom a közönség körében nem csökkent. Halmai Gábor jattolt Vladan Filipoviccsal, Kassai Viktor „kerülgette” Dénes Ferenc közgazdászt. Mindeközben az „üzleti negyedben” kerekasztal-beszélgetés színesítette a feszes programot. A fölütés erősnek tetszett: „Magyarországon se futballsztár, se futballmarketing...” Néhány verbális pofont kaptak a kereskedelmi tévék, mert sporthírek nélkül készítik a híradót, ám Schatz Péter reklámközgadász a felvetésre így referált: a citált csatornáknál is szakemberek dolgoznak, azaz a futballt azért vehették ki a műsorból, mert nincs rá fogyasztói igény. Replikaként felhangzott: akkor Magyarország egyike azon kevés helynek a világon, ahol a közönség nem kíváncsi a labdarúgásra. Ezzel kapcsolatban megtudtuk: a Duna TV péntek esti bajnoki közvetítéseit hozzávetőleg 80 ezren nézik. Ezzel szemben áll a profi boksz, amelynek kevéssé ismert, és tehetséggel sem különösebben megáldott képviselőjének több mint kétmillióan szurkoltak a képernyők előtt.

Sokféle konklúzióra futná, csakhogy hiába a kiválóan felkészült előadók nagyszabású randevúja a sportági elittel, mert a futball egyelőre hiánycikk.

Majdnem plenáris ülés

A délutáni plenáris ülést Orbán Viktor nyitotta meg, a kormányfőt a díszvendég Fernando Hierro követte a pódiumon. A Real Madrid korábbi legendás játékosa, a spanyol szövetség sportigazgatója inkább csak protokolláris feladatot vállalt, ám kísérője, Gines Melendez részletes prezentációban mutatta be a spanyol futball sikerének titkaként emlegetett utánpótlásrendszert a kiválasztástól a képzésig. Ugyanakkor a plenáris ülés teljessége elveszett, ugyanis a program csúszása miatt a kilencvenkétszeres válogatott Fazekas László előadása elmaradt, mivel el kellett érnie a repülőgépét... A szekcióvezetők beszámolója után Csányi Sándor mutatta be a magyar futball fejlesztési stratégiájának vitairatát. A dokumentum helyzetelemzésével aligha lehet vitatkozni: gyenge a bajnokság nívója, hiányzik a profizmus, szűk az utánpótlás, nem megfelelő az infrastruktúra, nincs pénz... Az OTP elnök-vezérigazgatója felvázolta a legfontosabb teendőket, minek nyomán újra kiderült: a magyar futball problémáinak megoldására – elméletben – létezik megoldás.

Következik a gyakorlati teszt.

Csányi Sándor és a nagyüzem
Csányi Sándor és a nagyüzem
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.