Elhunyt Solymosi Ernő

Életének 71. évében elhunyt Solymosi Ernő 38-szoros válogatott, Eb-bronzérmes labdarúgó, aki összesen 324 NB I-es mérkőzésen – az Újpestben 232 alkalommal – szerepelt. A lilafehér együttessel háromszor nyert bajnoki címet.

Albert Flóriánnal együtt debütált 1958 őszén az NB I-ben: a „Császár” az FTC-ben, „Pixi” a Diósgyőrben játszott. Beceneve nem sokkal később országos védjeggyé vált: attól kezdve, hogy 1961-ben Újpestre igazolt, csak a műsorközlők mondták Solymosi Ernőnek. A Megyeri úti klub már válogatott fedezetként szerződtette, mert húszéves korában a nemzeti együttesben is feltűnt, olyan társakkal körülvéve, mint Grosics, Sipos, Sándor „Csikar”, Göröcs, vagy az a Bundzsák, akit Baróti kapitány miatta nem vitt el az 1962-es világbajnokságra. (A kiszorított nagyon nagy játékos volt. Már az is sokat elmond valakiről, hogy Bundzsák konkurense lehetett egyáltalán.)

Ahogyan a címeres mezben, úgy a lila dresszben is minden elfogódottság nélkül mutatkozott be. Hatvanegy őszén négy gólt vágott be a Florianának azon a kettős nemzetközi kupamecscsen, amelyen az Újpest 10-2-re verte a máltai csapatot, és az MTK is 10-2-vel küldte haza a Strasbourgot. (Így ment ez annak idején...) Vb-részvételét pedig 1964-ben Európa-bajnoki bronzéremmel fejelte meg. A harmadik helyért a következő tizenegyben játszott: Szentmihályi – Novák, Mészöly, Ihász – Solymosi, Sipos–Farkas, Varga, Albert, Bene Fenyvesi. Jóságos ég, micsoda csapat! – mondanánk, de az, hogy az együttes nem jutott a döntőbe, akkoriban súlyos csalódást keltett... Négy évvel később negyeddöntős volt az Eb-n –mint ’62-ben, a vb-n –, ám akkor már középhátvédet játszott Újpesten és néhányszor a válogatottban is. Íme, egy lila összeállítás 1968-ból (11-0 a Szeged ellen): Szentmihályi –Káposzta, Solymosi, Sóvári –Dunai III, Noskó – Fazekas, Göröcs, Bene, Dunai II, Nagy László. Zámbó sérült volt... Az újpestiek abban az esztendőben 102 gólt értek el, és Solymosi is részt vállalt a zuhatagból – az első osztályban összesen 64-szer küldte a labdát a hálóba –, mert kiválóan lőtt, a szabadrúgásokat és tizenegyeseket hasonlóképpen rá lehetett bízni, mint utóbb a politikusokat. (Pályafutása befejezése után a kormányőrség tagjaként folytatta védőmunkáját.)

Ragyogó futballkorszak meghatározó alakja volt. Maga is ékesen bizonyította, hogy akkoriban még akadt bőven aranyfedezet.

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.