Nem is árt a tőkeinjekció az egyletnek: a 2009–2010-es évadot néhány milliós veszteséggel zárta a Borussia, a Forbes magazin jelentése szerint öszszesen 84 millió eurós mínuszt görget maga előtt. Az interneten elérhető pénzügyi beszámoló kiemeli: a gazdasági válság hatásai érzékenyen érintették a sportvállalkozást. A klub jelentése rámutat, hogy a bizonytalan üzleti környezet miatt, az európai futball fenntarthatósága érdekében a csapatoknak alkalmazkodniuk kell a realitásokhoz, azaz annyi pénzt kell költeniük, amennyit keresnek. A dortmundi sportvezetők úgy határoztak: egyenesben tartják gazdálkodásukat, így elsősorban a játékosok képzésére helyezik a hangsúlyt. A projekt sikeresnek tetszik: a saját nevelésű Nuri Sahin, aki még tizenhét éves sem volt, amikor bemutatkozott a Bundesligában, hozzávetőleg 17 millió eurót ér; a szintén helyi akadémista, tizennyolc esztendős Mario Götze értékét kilencmillióra taksálják; a 350 ezer euróért megszerzett Sindzsi Kagava immár nyolcmilliós futballista; Neven Suboticért húszmillió körüli ajánlatok futnak be Angliából.

Az elkötelezett drukkerek is sokat segítenek a csapatnak: a Dortmund átlagnézőszáma 76 641 volt az előző évadban, és hozzávetőleg 50 ezren vásároltak bérletet a találkozókra. Ennek nyomán a klub bevételeinek majd negyede (23,2 százalék) származik a jegyértékesítésből, ami 23,4 millió eurónak felel meg. A mecénások körülbelül 39 millióval járulnak hozzá a költségekhez.