Na ja: a mindig reális és higgadt szakvezető még a hazaérkezést övező mámoros hangulatban sem feledkezett meg arról, hogy a magyar futball – harmadik hely ide vagy oda – akkor profitálhat igazán az egyiptomi korosztályos sikerből, ha a szintjükön megannyi alkalommal bizonyító tehetségeket az aktuális klubcsapatoknál szépen beépítgetik/felépítgetik.

Eltelt másfél év, és nem kapott mindenki folyamatos játéklehetőséget.

Sőt.

Az alapcsapat így festett: Gulácsi – Szekeres, Debreceni, Szabó, Présinger – Gosztonyi, Korcsmár (Kiss), Simon Ádám, Koman – Németh, Futács (Simon András).

Gulácsi Péter alkalmilag Reina tartaléka az idei évadban mélyrepülést bemutató Liverpoolban, s bár ezen a poszton egy huszonkét éves labdarúgónak még bőven van ideje, az afrikai bravúrok után kaphatott volna nagyobb lökést is a karrierje annál, mint hogy, mondjuk, időnként kölcsönben szerepeljen a harmadik ligás Tranmere Roversnél.

A védősorból pillanatnyilag Szekeres Adrián játszik a legtöbbet: alapember a még itthon is középszerű MTK-ban. A hagyományait szintén kevéssé ápoló Honvédban Debreceni András a csapatkapitányi tisztig jutott, de a bajnoki mérkőzések kétharmadán föllépő középhátvéd teljesítménye – pláne, hogy csupán kétszer szerepelt győztes csapatban – aligha nevezhető előremutatónak. Szabó János „ki is ez a gyerek?” alapon irányította magára a figyelmet Egyiptomban – szerelései, megelőzései, kulturált futballja nyomán a hazai nívón edződött ember nem győzött csodálkozni –, ám amíg a paksi fiatalember a világbajnokságot követően rendre játszott a Duna-parti klubban, addig a múlt ősszel inkább a padról nézte társait. A balhátvéd Présinger Ádám még nála is rosszabb helyzetben van. A vb előtt a Videotonhoz igazolt bekk góllal jelentkezett első föllépésén, aztán mind hátrébb és hátrébb szorult, az ősszel speciel – kiszorulva az első csapat keretéből – a fehérváriak második, NB II-es együttesének lett az erőssége...

Gosztonyi András pályafutása is minimum hektikusnak tetszik. Jóllehet a korábbi MTK-s futballista a Barinál is próbálkozott, ott könnyűnek találtatott, hogy aztán a legnagyobb „felvevőhelynek” számító Videotonnál kössön ki. Nem lett alapember: jobbára csereként jutott szóhoz, miközben trénere, Mezey György olykor komoly kritikával illette: „Voltak szép megoldásai, ugyanakkor egyenesen gyermeteg hibái is.” Az újpesti Korcsmár Zsolt az ősszel kölcsönjátékosként a norvég Brann Bergen társulatában szerepelt, s hogy elégedettek voltak vele, azt jelzi: az északi csapat januárban – lapinformációk szerint az izraeli bajnok Hapoel Tel-Aviv, valamint a Charleroi előtt – hároméves szerződést kötött a védőként is bevethető középpályással. Jó, a norvég bajnokság nem tartozik a topsorozatok közé – ráadásul a bergeni egylet sem lehet büszke a tabella tizenharmadik helyére –, mindazonáltal afféle ugródeszkának számít (például Angliába). Korcsmárnak első lépcsőben alighanem megfelel, ha már a Feyenoordnál nem kapott szerződést. Kiss Máté –egyiptomi bombagólját azóta mesélik – a légiósokkal zsúfolt Győrben elvétve jut lehetőséghez, nem úgy, mint a Haladásalkalmazott Simon Ádám, aki stabil kezdő a szombathelyieknél.

Koman Vladimirnak új bekezdés dukál: az övé – ragadtassuk el magunkat – klasszikus sikertörténet. A vb ezüstcipőse Egyiptom után a Bariban is egyre előrébb lépett, minek nyomán a nyáron nem csupán visszarendelte a Sampdoria, hanem számos lehetőséget is kínált a fedezetnek. Koman immár az Egervári vezette felnőtt válogatottban is bemutatkozott, alapember lett, sőt –egy gólpassz mellett – két gólt is szerzett.

A csatárok közül Németh Krisztián – sajnos – tiszta sor: a Liverpoolban csak tréningező futballistát az angolok eladták az Olimpiakosznak, amelynek színeiben összesen jó, ha egy félidőt töltött a pályán. Németh jelenleg a Volosz kölcsönjátékosa... Simon András –Ádám ikertestvére – anno Némethtel együtt került a liverpooliakhoz, akik aztán elküldték „edződni” a spanyol második ligás Cordobához. A sérüléssel is küzdő támadó a viszszatérését követően, tavaly decemberben szerződést bontott a Liverpoollal, s kérdés, hol folytatja megrekedt pályafutását. A harmadik csatár, Futács Márkó élete sem méznyalás: miután a Werder Bremenben nem tudott helyet szorítani magának, az Ingolstadthoz igazolt, ahol tizennyolc mérkőzésen kétszer volt eredményes. Az együttes jelenleg az utolsó előtti helyen áll a Bundesliga II-ben...

Az egyiptomi tartalékokat illetően sem adhatunk okot a vigasságra, ha csak annyiban nem, hogy Tóth Bence legalább fel-fellép a Ferencvárosban, továbbá Takács Péter is kap szerepet Pápán.

Ha az olvasónak némi hiányérzete van, azzal nincs egyedül...

Parlament, Munkácsy Terem, 2009. december. A fi atalok számára ez még kitüntetett pillanat volt...