– Mit kell ez alatt érteni? – kérdeztük Alexander Gerstlt, a zrt. igazgatóját –, hiszen a részvénytársaság nem olyan, mint egy bőrönd, amelyet csak úgy lerak az ember.

– McCabe úr nem is így gondolja ezt, bár az ő szavait nekem nem tisztem kommentálni – válaszolt a direktor. – A tulajdonos azt szeretné, hogy történjék már valami, mert a magyar cégek nem mutatnak különösebb érdeklődést a zrt. iránt. Talán ezzel a felhívással elősegíthető, hogy a helyzet megváltozzék. Mondjuk, magyar vállalkozók lehetnének a többségi tulajdonosok.

– Azaz bizonyos tulajdonhányadot Mr. McCabe megtartana?

– Ez tárgyalás kérdése.

– Pusztán óhajról van szó, vagy vannak már konkrét előzményei a közleménynek?

– Tudomásom szerint nincsenek.

– Ennek oka feltehetően az, hogy a magyar futballbizniszből hiányzik a futball...

– Nem feltétlenül értek egyet. Kiáltó nívókülönbségről az NB I mezőnyében nem beszélhetünk, néhány helyen mégis akadnak szponzorok. Azt persze elismerem: a ferencvárosi zrt., mint üzleti vállalkozás, nem tartozik a profi tot hozó egységek közé. Miként nem tartozik McCabe úr legnagyobb vállalkozásai közé sem, hiszen ennél jóval jelentősebbek vannak Angliában, Ausztráliában, Hongkongban, Kínában.

– A lényeg tehát, hogy a tulajdonos nem akarja egyedül finanszírozni az FTC-t, és partnert keres a működtetéshez, esetleg átadná a zrt. vezetését is.

– Igen, erről van szó.

– S mi lesz, ha a felhívás hatástalan marad?

– A tulajdonos ezt nem fogalmazta meg. Ha e tekintetben tudatni akart volna bármit a nyilvánossággal, minden bizonnyal megtette volna.