A legnagyobb dotációt továbbra is a magyar sport fölé „esernyőt tartó” kajak-kenu kapja, noha növekménye nem nevezhető számottevőnek. Jelentős pluszt könyvelhet el viszont az úszószövetség, amelynek 67 millióval utalnak többet, továbbá a vezetői megnyilatkozások alapján legalábbis „végveszélyben” lévő sportlövők, akiknek a büdzséje több mint a duplájára (31-ről 67 millióra) emelkedett. Az elosztásnál egyébként – más tényezők fi gyelembevétele mellett –az eredményesség az iránymutató: a felnőtt- és az utánpótlás-viadalokon elért helyezések alapján a kajak-kenu dominanciája megkérdőjelezhetetlen.

Vannak elszenvedői is a pénzelosztásnak: a futball 15 milliós „vágásban” részesült, igaz, ebben szerepet játszott az a tény is, hogy az olimpiai válogatott elbukott a múlt évi kvalifikációs sorozaton. A más forrásokat gazdagon felhasználó vízilabda mínusz 7 milliójának legfőképpen az utóbbi időkben tapasztalt éremtelenség az oka. Mindazonáltal a tollaslabda, a szinkronúszás, a ritmikus gimnasztika vagy akár a BMX képviselői nyilván örülnek annak, hogy kicsit bővebbre engedhetik a nadrágszíjat.