Az a helyzet ugyanis, hogy a huszonhat éves francia ahhoz a szűk körű elit társasághoz – Nadal, Murray – tartozik, amelynek tagjai a svájci zsenivel szemben pozitív mérleggel büszkélkednek. Simon és Federer ugyanis korábban kétszer csapott öszsze, és mindkétszer a francia nyert.

Most is majdnem.

Az első két szett Federer fölényének jegyében telt, a 68 perc alatt összeütött 6:2, 6:3 után ember nem gondolta volna a Rod Laver Arénában, hogy lesz ez még szoros is. A svájci addig félelmetes fonákja elkezdett „köhögni”, összevissza ütögette a labdákat, a francia pedig remekül érzett rá, hogy akár még keresnivalója is lehet. Két, egyaránt 6:4-es játszmával egyenlített, és a mérkőző felek úgy mentek ki a döntő szettre, hogy bármi megtörténhet. Federer gyengélkedését nem csupán az öt adogatójáték-vesztés illusztrálja, hanem az is, amit számára kedvező szituációkban bemutatott. Már 5:2-re elhúzott, ellenfele szerváinál három mérkőzéslabdához jutott, mégis ő bizonytalanodott el. Szerencséjére 5:3-nál már Simon is a „kezére játszott”, ám így is csak az ötödik meccslabda hozta meg az izzadságszagú sikert. Federer következő ellenfele a belga Xavier Malisse lesz, aki rangsor-negyvenötödikként mindössze öt játékot veszítve mosta le a pályáról a spanyol Montanest (25.).

A szerb Djokovics nem úszta meg szettvesztés nélkül, ám neki nem kellett izgulnia Ivan Dodig ellen. A horvát az első fordulóban honfitársát, a szervakirály Ivo Karlovicot verte, aki amúgy 48 (!) ászt osztott ki; jellemző adat, hogy az ugyancsak remekül adogató Andy Roddick két meccs után is csak 35-nél tart, Federer 19-e pedig szóra sem érdemes. A 9. helyen kiemelt spanyol Verdasco is emberére akadt a szerb Tipszarevicsben, két vesztett játszmáról jött vissza, viszont legalább a döntő szettre megemberelte magát (6:0).

A nőknél az volt a legnagyobb meglepetés, hogy az első fordulóbeli erőlködés után feltűnően magabiztossá vált Justine Henin (6:1, 6:3 a britté lett Baltacsa ellen) és Caroline Wozniacki (6:1, 6:0 az amerikai Kinggel szemben).

Federer megizzadt