SZIMA GÁBOR, a Debrecen labdarúgócsapatának elnök-tulajdonosa a fölzárkózásról: „Noha a BL-szereplésért viszonylag szép pénzhez jutottunk, még úgy sem lennénk az európai középmezőny közelében, ha a teljes összeget az idei büdzsére fordítanánk.” (Január 12.)

ORMAI LÁSZLÓ, a Statisztika felülmúlhatatlan elnöke, a Marczibányi téri asztalitenisz-csarnok névadója az 56 éve tartó elkötelezettségről: „Ha akkor is a pingpongot választottam, amikor fiatal statisztikusként Ford-ösztöndíjjal kínáltak meg Amerikában, vagy amikor Buda István felajánlotta az OTSH elnökhelyettesi székét, akkor most már aligha változtatok.” (Január 16.)

CSOKNYAI ISTVÁN, a férfi kézilabda-válogatott trénere az ausztriai Európa-bajnokságon a franciák ellen parádézó, a spanyolok ellen összebukó, végül búcsúzó válogatottról: „Úgy látszik, egyegy kimagasló teljesítmény után hajlamosak vagyunk azt hinni magunkról, hogy mi találtuk ki a sportágat.” (Január 22.)

DÉNES FERENC sportközgazdász a David Beckham-féle brandépítés és a globális profittermelés hátteréről: „A 2006-os labdarúgó-vb idején egy személy volt, aki mindennap szerepelt a lapok címoldalán. Persze nem Rooney vagy Ronaldinho, hanem Victoria Beckham.” (Február 13.)

KÁSÁS TAMÁS, az évtized vízilabdázójának választott klaszszis önvallomása az 1997-es Ebről, amelyen a magyar válogatott az ő három góljával győzött a szerbek ellen: „Abban az időben még nem tudtam vízilabdázni.” (Március 23.)

GYURKOVICS FERENC, a doppingvétség miatt olimpiai ezüstérmétől megfosztott súlyemelő a visszatérését övező ellenőrzésekről: „Az utóbbi három hónapban háromszor adtam mintát, ami rendjén is van, főleg, hogy gondoltam rá: mostanában többet fogok pohárba pisilni, mint vécébe.” (Március 25.)

OCSKAY GÁBOR, az Alba Volán jégkorongszakosztályának igazgatója a különbségről: „Amíg az osztrák bajnokságban minden mérkőzésen hatvan percen át ínunkszakadtáig kellett harcolnunk, addig idehaza talán ha egy-egy harmadot nyomtunk meg, és így is simán nyertük az összes találkozót.” (Március 26.)

FŰZY ÁKOS, a Pécs női kosárlabdacsapatával bajnoki címet nyert szakvezető az együttes anyagi helyzete és a hajnali ünneplés adta párhuzamról: „Amíg nincs rend, addig józannak kell maradni; igaz, ettől én még hajnalban nyugodtan rendelhetek sört a hurkához.” (Április 24.)

PETREKANITS MÁTÉ, a TF terhelés-élettani laboratóriumának vezetője a futballisták felkészítéséről: „Hogy valóban nem az edzettség kérdése a döntő, arra példaként itt van a Debrecen, amelynek labdarúgói szinte mindegyik Bajnokok Ligájamérkőzésen többet futottak az ellenfél játékosainál, mégis hat vereség lett a vége.” (Május 4.)

RÁTGÉBER LÁSZLÓ kosárlabdaedző indoklása,miért szerződött a Fenerbahcséhoz: „Azt már korábban eldöntöttem, hogy Európa kulturális fővárosában szeretnék dolgozni, s mivel Pécsről nem kaptam ajánlatot, az isztambuli felkérésre nem mondhattam nemet.” (Május 11.)

LIPCSEI PÉTER, a Ferencváros futballcsapatának örökös csúcstartója az 1995/1996-os évadról, amikor alapembere volt a bajnok és Szuper Kupa-győztes Portónak: „Amennyiben nem szakad el a térdszalagom, úgy valószínűleg Bobby Robson edzővel megyek Barcelonába. A katalán városból Robson segítője, bizonyos José Mourinho hívott fel, hogy számítanak rám, de aztán a hosszú kihagyás miatt lemondtak rólam.” (Május 19.)

VÖLGYI PÉTER edző a Zalaegerszeg bajnoki aranyérmes férfi kosárlabdacsapatának mulatságáról, közelebbről Patonay Imre szaktanácsadó örömünnepéről: „Putesz most sem kólát ivott...” (Június 10.)

SZEPESI GYÖRGY rádióslegenda a nyári labdarúgó-világbajnokság kapcsán az 1970-es vb-re selejtező sorozat elbukásáról: „Marseille-t egyébként humorral túl lehetett élni: a szilveszteri rádiókabaréban Marton Frigyes és Peterdi Pál poénkodott velem a francia kikötővárosban történtekről. De az is kabaré volt, hogy az érthetetlenül leváltott Illovszky Rudolf helyére rendelt szövetségi kapitány Tichynek hívta Göröcs Titit és Sinkovicsnak Vinkovics gyúrót...” (Június 14.)

MUSZBEK MIHÁLY közgazdász felvetése, egyben válasza egy hazai kérdéskör kapcsán: „Ön szerint hány néző látogatja átlagosan a magyarországi felnőttek sportversenyeit, ha a futball-, a kézilabda-, valamint a kosárlabda-találkozókat kivesszük a körből? Még százötven sem...” (Augusztus 3.)

EGERVÁRI SÁNDOR futballszövetségi kapitány emléke arról a Dunaferr–OTP Bank vezetők közötti mérkőzésről, amelyen megismerte Csányi Sándor bankvezért, későbbi MLSZ-elnököt: „Inkább a harmadik félidő történései élnek bennem...” (Július 24.)

SCHMIDT GÁBOR kajak-kenu szövetségi főtitkár a konkurencia erősödéséről: „Szerte a világon legalább hat-nyolc olyan magyar edző dolgozik, aki a jobb megélhetés reményében ment el, és pártfogoltjaik immár a magyar sporttársak komoly riválisai.” (Szeptember 22.)

FÜLÖP FERENC FIFA-licences játékosügynök az átigazolások kulisszatitkairól: „Figyelünk arra, hogy gondos vendéglátók legyünk. Amikor anno Dzsudzsák ügyében itt járt Frits Schuitema, a PSV elnöke, és megemlítette, mennyire szereti a cigánymuzsikát, két nap múlva olyan helyre vittük vacsorázni a Margit-szigeten, ahol a fülébe húzták a nótát...” (Szeptember 23.)

LAURENCZ LÁSZLÓ neves kézilabdaedző véleménye a válogatottságot lemondó Nagy Lászlóról: „Az mégiscsak vicces, hogy a kubai származású Carlos Pereznek többet jelent a magyar dressz,mint a csapat korábbi kapitánya számára.” (Október 30.)

ROZNER GYŐZŐ, a Vasas korábbi szakosztályvezetője-elnökhelyettese arról, mióta nem néz magyar futballt a tévében: „Vagy harminc éve.” (November 20.)

PAP KORNÉLIA korábbi klasszis evezősbajnok, későbbi hírlapíró az áhított bicikli megszerzése utáni egyéni erőpróbákról: „Az egyik legfőbb riválisom a 61-es villamos volt a Villányi úton...” (December 24.)