Az Országgyűlés már a nyáron megszavazta azt a jogszabályt, amelynek nyomán adókedvezményben részesülhetnek az úgynevezett látványsportágakat – jégkorong, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, vízilabda – támogató cégek. A kivételes helyzetbe kerülő szakágak fölöttébb izgatottan várják a törvény hatálybalépését, miután többmilliárdos tőkeinjekcióra számítanak a magánszektortól. Ugyanakkor a jogszabály csupán az első két osztályban szereplő együttesek szponzorációja esetében teszi lehetővé a cégek számára a kedvezmény igénybevételét.

Csakhogy a rendkívül nehéz helyzetben működő amatőr sportegyesületek is kitörési pontként tekintenek a lehetőségre. A klubok általában az önkormányzat biztosította apanázsból élnek, esetleg helyi kisvállalkozók segítik a túlélésüket, de az adókedvezmény ígéretével néhány vállalatot is a csapat mellé állíthatnának. Következésképpen nem meglepő, hogy az egyletek megoldás után kutatnak. A Népszabadság információi szerint egyes klubok már fölvették a kapcsolatot az első és a második ligában szereplő sportszervezetekkel annak érdekében, hogy közösen oldják föl a faramu- ci helyzetet. Olyan jogi konstrukciók jöhetnek létre, amelyek révén az alacsonyabb ligákban szereplő egyesületek is a változás győztesei lehetnek. Ám kérdés, hogy a különféle megoldások kiállják-e a jog próbáját.

Kolláth György alkotmányjogász leszögezte: egyelőre hipotetikus problémáról nyilatkozhat csak, hiszen konkrét esetekről nem tudunk beszámolni. A szakember alapvetően két lehetséges utat vázol fel. Az első esetben mindössze a vonatkozó jogszabály megkerülését szolgálja a megoldás, azaz a pénz egyszerűen „átfolyik” a magasabb osztályú egyleten, és viszszacsorog az amatőr klubhoz. Ugyanakkor elméletben elképzelhető olyan formula, amely legitimmé teszi az együttműködést. Ebben az esetben olyan pénzügyi és szervezeti konstrukció jön létre a felek között, amely megfelel a jogi normáknak. (Példa lehet az utánpótlásbázisok alakítása.)

Egyébiránt az ilyen jellegű ügyek még fölöttébb kezdetleges stádiumban vannak, miután az Európai Unió – egyelőre – nem mondott igent a jogszabályra. A legfőbb kérdés, hogy a sportvállalkozások említett módon történő felkarolása összeegyeztethető-e az uniós versenyjoggal. A szervezet nem kapkodja el a döntést, ami már csak azért sem meglepő, mert precedensértékű határozatot kell hoznia. Amenynyiben ugyanis a magyar kezdeményezés zöld lámpát kap, akkor várhatóan más országok is hasonló törvény megalkotására adják a fejüket.