Mindezt persze igazából nem én mondom, hanem Mezey György, aki a klubhonlapon vezetett blogbejegyzéseiben világít rá az abcúgokra. Mielőtt azonban azt gondolnák, hogy itten most minden Mezeyre fut ki, sietek leszögezni: mi sem áll távolabb tőlem, hiszen az utóbbi három évtized legfelkészültebb magyar edzője ő, aki legföljebb az idő–eredményesség viszonylatában küzd kihívásokkal. Ugyanakkor jelenkori munkásságának megítélését jól jelzi, hogy az MLSZ a múlt évad legjobb trénerének választotta: azt a Herczeg Andrást utasította maga mögé, aki a Debrecen élén csupán bajnoki címig, továbbá Magyar Kupa- és Liga Kupa-elsőségig jutott. Igaz, Mezey problémái nem is az MLSZ környékéről származnak; pláne, hogy újabban immár a szövetség szakmai, utánpótlás- és gyermekbizottságának elnökeként is tevékenykedik. Hanem: „a többiek”.

Nem elég, hogy a magyar sajtó a Videoton nyári erősítésein lovagolt, még most is folyton a Videoton NB I-es aranyérméről ír kijelentő módban, márpedig így a játékosokon lassan elviselhetetlen lesz a nyomás, s az kihathat a szakmai munkára. „Néha úgy érzem, túl sokat várnak tőlünk, s már akár egy döntetlen esetén is világvége hangulat alakul ki” – olvashattuk e témakörben, s valóban: attól még, hogy a Videoton extra pénzekért vett futballistákat, és fejlesztéseit tekintve fényévnyi távolsággal jár a mezőny előtt, harcolhatna a kiesés elkerüléséért is. A fehérvári futballistákat ráadásul nem csupán az illogikus győzelmi kényszerek hátráltatják, hanem a magyar emberek is, akik merészelnek nem kijárni a stadionba. „Több klubnál dolgoztam, bajnokságokat nyertem, az a tapasztalatom, jobban megmozdultak közösségek egy-egy ígéretes mérkőzésre vagy a jó szereplés hatására” – írta megrovóan Mezey, és igaza van, leszámítva persze azt a tényt, hogy csak egy bajnokságot nyert (1991, Honvéd), de 1978-ban kétségkívül bronzérmes lett az MTK-val.

Ezek után a bírókat illető kritikáit említeni sem merem: ha Mezey szerint a magyar játékvezetés „fényévekre áll a nemzetközi szinttől”, akkor az úgy van, s ne tessenek itt válogatott, Bajnokok Ligája- és Euró pa Liga-meccseket nézegetni, vb-elődöntőt, olimpiai finálét meg végképp ne. És igyekezzenek minimum megfontolni azokat a mondatokat is, amelyeket Mezey a Barcelona–Real Madrid találkozó kapcsán valami Mourinho nevű utasításai láttán tartott elengedhetetlennek közölni: „...a madridiak igen profi mestere ezt a mérkőzést elrontotta, úgy, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. (...) kitolta a védekezést a félpálya felére, ott is vonalba állította, és rendszertelenül, lesre játszatta a csapatot. (...) Ilyen stratégiai hibát még nem is láttam edzőt elkövetni” – kapta meg a magáét a kétszeres BL-győztes, „magától elszállt” tréner, és az vesse Mezeyre az első követ, aki azt mondaná: a Videoton edzője rosszul látta.

Nem, a Videoton edzője jól látta. Mourinho meg szégyellje magát.