Műkorcsolyás Aranylabda
A listát illetően leginkább a huszonhármas szám érthető: ennyi játékos tartozik egy vb- vagy Eb-kerethez. Más fogódzó nincs; már az se nagyon világos, miért szabják meg, mely labdarúgók jöhetnek szóba egyáltalán.
Szempontokat nem látni. A hét spanyol futballista jelölése arra utal: a vb-szereplés az első számú kritérium. Ez rendben lenne, ha Casillas, David Villa, Iniesta, Puyol, Xavi mellett nem került volna listára a Dél-Afrikában csupán cserejátékos Fabregas. Xabi Alonsóval meg az a baj, ami Fabregas esetében nem probléma: utóbbi valóban klasszis, a világbajnokságon rendszeresen szóhoz jutó Alonso viszont nem aranylabdás formátumú futballista.
Ha a vb rangsorol, akkor az is nehezen fejthető meg, hogyan lehet a második helyezett holland együttesből csak két labdarúgó a FIFA-keretben. (Ez még akkor is tűnődésre késztet, ha magam se tettem volna be többet.) Ellenben a bronzérmes német válogatottból öt ember sorakozik a nemzetközi futballszövetség keretében, és bár Klose, Lahm, Thomas Müller, Schweinsteiger kiválóan játszott a labdarúgás első számú tornáján, azóta „ég” a Bayern Münchennel.
Ha a vb prioritást élvez, akkor azon is meditálni kell, Cristiano Ronaldo helye mitől olyan biztos a kiemeltek társaságában? Messi sem ragyogott Afrikában, de ő a portugálnál jobban játszott, és olyan egyéniség, akit nem lehet kihagyni. (A goal.com szerint honfitársát, Diego Militót sem. „Ha az Internek a BL-döntőt eldöntő argentin csatára nem szerepel 2010 legjobb huszonhárom játékosa között, akkor a futball halott” – írta a brit hírportál.) S milyen szempontok alapján előzi meg Daniel Alves, a „délafrikai” brazil válogatott Elanót váltó – és a megsérült középpályásnál passzban jóval gyengébb – cserejátékosa a 96-szoros, 82-szeres, illetve 79-szeres válogatott, ráadásul a világbajnokságon a kezdő tizenegyben futballozó Luciót, Robinhót és Juant? Aztán: Julio Cesar bejátszotta magát a huszonhármak közé, mert „kivédte” a brazilokat a vb-ről?
Ha a klubszereplés számít, akkor még nagyobb a zavar, noha azzal messzemenően egyet kell érteni, hogy hat Barcelona-labdarúgót vonultat fel a FIFA. (Ebben a tekintetben már Daniel Alves is „játszhat”, de Piqué is barcelonai, ráadásul világbajnok, még sincs sehol.) Ugyancsak feltűnő, hogy az angol Premier Ligából mindössze három játékos került a listára (angol egy sem), és köztük van a sunderlandi Asamoah Gyan, akinek a jelölése nem egyéb, mint gesztus Afrikának. Klaszszisa alapján Eto’o és Drogba kiemelése vitathatatlan, de a vb-t itt megint el kell felejteni, majd újra feltehető a kérdés: hogy’ is van ez?
Az egyetlen, ami biztos: a FIFA tetszés szerint cselekszik. A France Football-szavazást is bekebelezte – az idén történik meg először, hogy a nemzetközi szövetség és a francia lap közösen jegyzi az eseményt –, ahogyan az UEFA is átírta a BEK rendszerét, valósággal kiiktatva a meglepetések lehetőségét. Michel Platini ugyan valamelyest könnyített a kiscsapatok helyzetén, de a csoportok körmérkőzéses szakaszában szinte kizárt a szenzáció a végeredményt illetően.
Ez speciel az Aranylabdára is igaz. Bármilyen a szisztéma, a négy legnagyobb esélyes Xavi, Iniesta, Casillas és David Villa. Egyikük bizonyosan megkapja majd a fődíjat, vagyis valószínűleg ugyanaz megy végbe, ami FIFA-ajánlás nélkül is megtörténne.
Minek tehát az előírt huszonhárom?
Előírt jelöltek
Spanyolország (7): Casillas, Xabi Alonso (mindkettő Real Madrid), Fabregas (Arsenal), David Villa, Iniesta, Puyol, Xavi (mind Barcelona).
Németország (5): Klose, Lahm, Thomas Müller, Schweinsteiger (mind Bayern München), Özil (Real Madrid).
Brazília (3): Daniel Alves (Barcelona), Julio Cesar, Maicon (mindkettő Internazionale).
Hollandia (2): Robben (Bayern), Sneijder (Inter).
Portugália: Cristiano Ronaldo (Real Madrid).
Argentína: Messi (Barcelona).
Uruguay: Forlan (Atletico Madrid).
Elefántcsontpart: Drogba (Chelsea).
Ghána: Asamoah Gyan (Sunderland).
Kamerun: Eto’o (Inter).
