Hat az alap - Meddig emeli az UEFA a bírók számát?
A kontinens elitjéhez tartozó magyar bírók újabb mérföldkőhöz érkeztek, hiszen az UEFA döntése nyomán két honi játékvezető is fölléphet a Bajnokok Ligája idei évadjában: a dél-afrikai világbajnokság elődöntőjében is közreműködött Kassai Viktor mellett Vad István is bemutatkozik. A mindössze harmincegy éves sportember az október 19–20-i fordulóban debütál az elitszériában; Szabó Zsolt az Európa Ligában bíráskodik ugyanazon a héten.
A gyakori nemzetközi küldéseknek köszönhetően akad olyan időpont, amikor a honi NB I-es keret fele éppen külföldön teljesít szolgálatot. Ennek oka, hogy az UEFA mecscsein hatbírós rendszert alkalmaznak, azaz a játékvezető, a két asszisztens, valamint a tartalék bíró mellett egy-egy segítő az alapvonalakon is elhelyezkedik. Amint az köztudott, Michel Platini, az európai szövetség elnöke elkötelezett támogatója a létszámnövelésnek: amennyiben az újonnan kialakított szisztémában jelentősen csökken a tévedések száma, akkor elhalkulhat a technikai eszközök alkalmazását szorgalmazó kórus.
Miközben a francia sportvezető az első tapasztalatok ismeretében igen lelkes, a drukkereket inkább irritálja, hogy az egyébként sem különösebben népszerű „pályatartozékok” újabb részvevőkkel egészülnek ki. A szurkolók indulatait csak fokozza, hogy az alapvonalon posztoló játékvezető – első blikkre – nem csinál semmit. Még egy óvatos gesztust sem engedhet meg magának, nemhogy kézjeleket használna, esetleg sípot kapna elő a hátsó zsebéből.
Csakhogy az előírások szerint nem is csinálhat semmi olyat, amit a külső szemlélő számára is látható. Kezében egy zászlórúd pihen, amelynek végére gombot illesztettek. Amennyiben az ötödik/hatodik bíró szabálytalanságot lát, akkor nyomja a gombot, a játékvezető karjára erősített szerkezet pedig rezeg és berreg. Szóban ugyancsak segíthetik egymást a kollégák, hiszen a fél tucat csapattag kommunikációs rendszer segítségével tartja a kapcsolatot. A közvetlenül a játéktéren szolgálatot teljesítő öt játékvezető mindig hallja a másikat, és bármikor bekapcsolódhat a „társalgásba”.
Az alapvonalon posztoló bírók munkája a modern kommunikációs technológiának köszönhetően láthatatlan marad, ám számos helyzetben kell állást foglalniuk egy-egy találkozón. Helyzetük kötött, hiszen az asszisztenssel ellentétes oldalon kell mozogniuk az alapvonalon, az ötös és a büntetőterület közötti szakaszon, azaz egy hozzávetőleg tízméteres etapon, miközben a játéktérre semmi szín alatt nem léphetnek be. Mégis határozniuk kell gól, nem gól, szögletkirúgás eseteknél, ahogy a szabálytalanságoknál is. A büntetőterületen belüli szituációknál óriási a felelősségük, ám szemüket nem hunyhatják be a távolabb történt szabálysértéseknél sem. Egyébiránt már jelenlétük is változást hozott bizonyos játékszituációkban, mert a labdarúgók hamar felmérték, hogy fölösleges orrba verni az ellenfelet, ha két méterre tőlük őrködik egy bíró...
A hatbírós megoldás működését aligha lehet még érdemben értékelni, ám a játékvezetők számának növelése az egyetlen eszköz azok kezében, akik óvni szeretnék a futballmeccseket a technikai beavatkozástól. Az Európa krémjéhez tartozó magyar bírók pedig sokat tehetnek azért, hogy – Platini akaratának megfelelően – a videobíró alkalmazása lekerüljön a napirendről.
A játékvezetők létszámának növelése nem olcsó mulatság az UEFA-nak. A fél tucat bíró a találkozót megelőző napon repül a meccs színhelyére, ahol a helyi szövetség illetékese várja a küldöttséget. A kísérő a város jobb hoteljainak egyikébe szállítja a csapatot, ahol mindenkit külön szobában szállásolnak el. A játékvezetők délután még egy tréninget is megejthetnek, este vacsora vár rájuk. A mérkőzés napjának délelőttjén technikai értekezletet tartanak, majd készülnek az esti találkozóra. A meccs után már csak a vacsora és az alvás marad a program, hiszen reggel indulnak vissza hazájukba.
