Ám a magyar csapat pazarul kezdett. Biros már a 2. percben vezetéshez juttatta a láthatóan rendkívül elszánt alakulatot, s akkor sem érhette kritika a fiúkat, amikor két negyedet követően – 3:1-es magyar előny után – 3:3-nál ért véget az első „félidő”. A folytatásban meg pláne nem. A kapuban Nagy Viktor remekelt, s miközben a bekkek szintén tündököltek, elöl maga volt a tökély a produkció: embernek kellett lennie a talpán annak, aki el tudta dönteni, hogy Hosnyánszky, Kis Gábor, Madaras vagy éppen Szívós gólja volt-e szemet gyönyörködtetőbb. De mindegy is, a szemlélő úgyis csak dörzsölte a szemét az utolsó nyolc perc előtt: vajon tényleg jól látja az eredményjelzőt?

A zárószakasz 7:3-as magyar vezetésnél kezdődött, és a lényegen a befejező periódus sem változtatott:aháromszorosolimpiai bajnok, az utóbbi időben azonban alaposan átalakított, megfiatalított Kemény-csapat 9:6-ra intéz te el a felismerhetetlenségig zavarodott szerb együttest. A siker azt jelenti, hogy a zágrábi „átokűzéssel” a magyar válogatott mérföldes lépést tett a csoportgyőzelemhez, s az azzal járó, „csont nélküli” elődöntőbe kerüléshez vezető úton. Kezeket a szívekre: gondolta volna bárki a rajt előtt, hogy az a bizonyos léc éppen Zágrábban kerül vissza a régi, megszokott helyére?

Ma megkezdődik a női kontinenstorna is. A két négycsapatos csoportra osztott mezőnyben a magyar válogatott a hollandok ellen rajtol (16.30), majd a spanyolokkal (csütörtök, 19.30) és a németekkel szemben (szombat, 13) száll vízbe.

A csoport: Románia–Spanyolország 11:10, Olaszország–Montenegró 11:10. (A Horvátország–Törökország mérkőzést lapzárta után rendezték.)

B csoport: Németország–Oroszország 7:6, Görögország–Macedónia 10:5.

Ritka öröm: győzelem a szerbek ellen