Szingapúr: Bajnok program volt

Milyen ügyesek ezek a magyar fiúk és lányok: az első ifjúsági olimpiáról érkező beszámolók szinte mindennap dobogóra lépésről tudósítottak, a listákat böngészve pedig kitetszik, hogy ifjú honfitársaink (7 arany-, 4 ezüst- és 6 bronzéremmel) a hatodik helyet szerezték meg a Szingapúrban vetélkedő 204 nemzet rangsorában. Na de miből fakadnak ezek a teljesítmények?

Na de miből fakadnak ezek a teljesítmények, és mit jelenthet ez a produkció „ötkarikás szemmel” nézve? A kérdés már csak azért is aktuális, mert a felnőttek körében mostanság nagy a sírás-rívás, hogy tudniillik elvékonyodott a hátország...

– Ezek az eredmények visszaigazolták, hogy Magyarországon jól működik a tehetséggondozás – említi lapunknak Szabó Tamás,a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet igazgatója, a MOB alelnöke. – A NUPI által kialakított rendszer nyolc éve működik, és az aktuális sikerek kapcsán végzett elemzések nemcsak azt mutatják, hogy jó irányba haladunk, hanem azt is: több nemzettel szemben lépéselőnyben vagyunk. Szingapúrra negyvenhárom kvótát szereztünk és nyolc szabadkártyát kaptunk, miközben Németország 60, Nagy-Britannia csupán negyven indulási jogot gyűjtött; előbbi ráadásul úgy, hogy a csapatversenyre is delegált versenyzőket. Ha ezekhez a tényekhez hozzávesszük, hogy a kvalifikáció keményebb volt, mint amilyen a londoni felnőtt olimpiáé, s hogy tizenöt és tizenhét év közötti sportolóink komolyabb rákészülés nélkül, mintegy menetből versenyeztek Ázsiában, kimondottan büszkék lehetünk.

A küldöttség harmincnégy pontszerzője a NUPI-projektek egyike, az évente 650-700 millió forintból működő, komoly felkészülési lehetőséget és tudományos hátteret adó, 1500 gyermeket gardírozó Héraklész Bajnok-program segítségével jutott el Szingapúrba; a MOB negyvenmillióval, elsősorban az utaztatással és a „messziről is jól észrevehető, szép formaruha” (atilla – A szerk.) elkészíttetésével járult hozzá a költségekhez.

– A felnőttkorra készítjük föl ezeket a sportolókat, ugyanakkor már most is eredményeket várunk tőlük – húzza alá az igazgató. – A rendszer igazi vizsgája a két év múlva esedékes olimpia, igaz, akkor még nem a mostani korosztály lesz a meghatározó, hanem a korábbi generáció. Az úszó Gyurta Dánieltől az öttusázó Marosi Ádámon át a birkózó Lőrincz Tamásig több, a nemzetközi színtéren is bizonyított sportolót említhetnék; 2009-ben világ- és Európa-bajnokságon 165 érmet szereztek a héraklészos gyerekek.

Szabó – noha a NOB a sport és a kultúra találkozója jegyében hívta életre az ifiolimpiát – dzsemborihangulat helyett inkább vérre menő küzdelmet tapasztalt. Legfőképpen a négy év múlva esedékes seregszemle házigazdája, Kína igyekezett, amely – úgy fest – minden területen és korosztályban világelsőségre törekszik.

– A triatlonisták vegyes csapatversenye kőkemény harcot hozott, majd a győztes négyes tagjai, Dudás Eszter, a portugál Fernandes, az izraeli Beisaron és az osztrák Knabl, eufóriában ölelgették egymást a dobogó tetején – válaszol Szabó arra a kérdésre, mi volt a legmeghatározóbb élménye. – Meg is jegyeztem utána Jacques Roggenak, a NOB elnökének, akivel módom volt néhány percet beszélgetni, hogy a sport a legegyszerűbb nyelv a világon.

A Népszabadság értesülése szerint október elsejétől új szervezet, a Nemzeti Sport Intézet felügyeli majd az utánpótlást. Az NSI részint átveszi a NUPI feladatait, részint számos területet (például: a felkészítés új módszertana) von be az ifjúsági sportirányításba.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.