Ennél is érdekesebb tény, hogy a világ ötven leggazdagabb sportegylete között mindössze öt sportág – a labdarúgás, a baseball, az amerikaifutball, a Forma–1 és a kosárlabda – képviselteti magát. Nyomasztó az amerikaifutball fölénye: az MU mögött mindjárt a második helyen nyomul a Dallas Cowboys 1,65 milliárd dollárral; ebben az a meglepő, hogy a texasi gárda 1995 óta képtelen Super Bowlt – vagyis bajnokságot – nyerni. A több felmérés szerint is legnépszerűbb amerikai sportág, a baseball az előkelő harmadik helyen képviselteti magát a New York Yankees révén (1,6 milliárd).

Az amerikaifutball fölénye elképesztő: a 4. és a 34. pozíció között csupán öt más sportágbeli klub található. Hatodik a Real Madrid labdarúgócsapata (1,32 milliárd), bár a mérleget nem kicsit rontja a 450 millió dollárra becsült adósság; nyolcadik – némi meglepetésre – az Arsenal (1,18). 25. az elmúlt szezont 77,1 millió eurós veszteséggel abszolváló Barcelona (kereken egymilliárddal), majd 27. a Bayern München (már „csak” 990 millióval.) Az amerikaifutball-fölény közepette további változatosságot csupán a Ferrari tizenhatodik helye és 1,05 milliárd dollárja jelent; az ötvenes elitbe még egy Forma–1-es istálló, a McLaren fért be szerény 42.-ként. És hogy ne szégyenkezzen a sorrendben harmadik legnépszerűbb amerikai sportág, a kosárlabda sem, becsületét a Los Angeles Lakers (607 millió) és a New York Knicks (586) menti a 49. és az 50. pozícióban.

Ha lehet azt mondani, jóval színesebb a tavaly legtöbbet kereső sportolók listája: már az első tízben hat sportág – a golf, az ökölvívás, a kosárlabda, a labdarúgás, az amerikaifutball és a tenisz – képviselteti magát. Abban nincs semmi meglepő, hogy Tiger Woods az első: 105 millió dollárjával fölényesen veri a mezőnyt. Megjegyzendő, hogy az irdatlan összegnek körülbelül csupán húsz százaléka származik pénzdíjakból, a többi szerződések révén folyik be. Noha a golfozó ismert magánéletbeli zűrje néhány pénzes szponzort elriasztott, a jelek szerint anyagi összeomlás nem fenyegeti minden idők legjobban kereső sportolóját. (Amint arról lapunk is beszámolt, Woods volt az első versenyző, aki átlépte az egymilliárd dolláros bevételi álomhatárt.)

Ami a fizetés/szponzori bevétel arányt illeti, az eltérés David Beckham esetében a legjelentősebb: klubjától, a Los Angeles Galaxytól évi tízmilliós jövedelmet húz, további 34 millió reklámbevételekből származik. A tízes elit legmeglepőbb neve éppen a tizediké: a 38,3 millió dollárt „szakító” amerikaifutballista, Terrell Suggs nem irányító, de még csak nem is sikeres elkapó; védőt játszik a Baltimore Ravensben.

A legjobban kereső motoros, a kilencszeres világbajnok Valentino Rossi a tizenhatodik 32 millió dollárral. A sokak szerint meggondolatlanul visszatérő Michael Schumacher csak a 23. szerény 28 millióval, a tavalyi esztendő legjobb futballistájának választott Lionel Messi pedig csupán a 26. huszonhétmillióval. Az utóbbi időben kevesebbet teniszező, magát annál többet mutogatóMarija Sarapova 24,5 millióval a legtöbbet kereső női sportoló: pozícióját nem a pályán mutatott teljesítményének, hanem az ismert amerikai sportszergyártóval kötött nyolcéves, összesen 70 millió dollárt fialó szerződésének köszönheti.

És a slusszpoén: éppen elcsípte az 50. helyet a versenyzéstől pont most visszavonuló, hétszeres Tour de Francegyőz tes amerikai Lance Armstrong: 21 milliójával egyetlen kerékpárosként menti a sportág becsületét...

Woods: reklámarc