Kemény Dénes: 'Nem elég a sapkát és a gatyát bedobni a vízbe'

2010-07-27 olimpia vízilabda

Nem a boldogságtól kerekedett ki a szeme az elmúlt bő évtizedben alaposan elkényeztetett magyar pólószurkolónak a siracusai nemzetközi torna eredményei láttán. A háromszoros olimpiai bajnok férfiválogatott öt meccse közül kettőt is elveszített – méghozzá az utóbbi időben rendre laposra vert görögökkel és németekkel szemben –, s a mezőny erejét figyelembe véve a legalábbis szerénynek mondható harmadik helyen végzett. Kemény Dénes szövetségi kapitány szerint nincs nagy baj, de a szeptemberi, zágrábi Eb előtt akad tennivaló bőven.

– Publikus bármi is abból, ami az öltözőben elhangzott?

A két blamázs közül az egyik: vereség a görögöktől

– Bár nem szeretek a belső dolgainkról beszélni, annyit elárulok, hogy a görögök elleni vereség után azt mondtam a ﬁúknak, szégyelljék magukat. Nem feltétlenül azért, mert kikaptak, hanem azért, mert azt gondolták, elég a sapkájukat és a gatyájukat bedobni a vízbe. Ez elfogadhatatlan, és főleg az egy amúgy is átalakulóban lévő csapat esetében.

– Összességében hogyan szól a konklúzió?

–Kiderült, hogy az előző évekkel ellentétben a középcsapatokkal szemben sem mehetünk biztosra. A győzelemhez éppen úgy jól, vagy ha ez nem megy, akkor mindent elsöprő akarattal és lelkesedéssel kell játszani ezeken a meccseken is, mint korábban a legjobbak ellen. Hozzáteszem, az Euró pa-bajnokság előtt négy héttel nem is lett volna jó, ha bombaformában pólózunk, ugyanakkor fehéren-feketén megmutatkozott, hogy – mondjuk így – hétköznapi hozzáállással nem lehetünk sikeresek.

– Nagy a baj?

– Erről szó nincs. Riválisaink végigjátszották a Világ Liga-sorozatot, mi pedig csak nemrég kezdtük a felkészülést. Tele vagyunk sérülttel, a tetejébe átmeneti időszakot élünk, hiszen kényszerűen építünk új garnitúrát, amely két-három alapember visszatérésével, reményeim szerint, már jövőre sokkal erősebb lehet a jelenleginél. A távlati célunk pedig London, a 2012-es olimpia, és minden esélyünk megvan rá, hogy addigra ismét ütőképes, akár az újabb arany megszerzésére is esélyes együttessé váljon a magyar válogatott.

–Ezek szerint azEb rendezőinek még nem kell kikészíteniük a magyar Himnusz cédéjét...

– A korábbi világversenyekkel ellentétben Zágrábban nem az lesz a kérdés, hogy a csoportban netán legyőzzüke a szerbeket, hanem az, hogy képesek leszünk-e felülmúlni olyan vetélytársakat, amelyeket eddig simán vertünk. Még bőven van időnk a szakmai és a mentális gondok kezelésére, és ha sikerrel járunk, akkor nem elképzelhetetlen a négy közé jutás. Azt hiszem, most hiba lenne illúziókba ringatni magunkat: ha elődöntőt játszanánk, azt a jelen helyzetben komoly eredménynek kellene tekinteni.