S mielőtt újra fújni kezdték volna, már megint kiabálhattak. Robinho Kakát, a középpályás Luis Fabianót játszotta meg, ő pedig úgy fejezte be az igazán mutatós akciót, hogy a gól előtt gondosan elfektette Bravo kapust (2-0).

A brazilok addig sem és azután sem strapálták magukat; eleinte kényelmesen gurigáztak abban a tudatban, hogy valamilyen módon csak megtörik a rendszerint tíz játékossal védekező chileiek ellenállását, 2-0 után pedig végképp nem akartak fölöslegesen fáradozni. Az 59. percben azonban a vb-újonc Ramires labdát szerzett, elvitte azt a chilei tizenhatosig, ott előzékenyen Robinhóhoz passzolt, és csatár menthetetlen lövést küldött a bal sarokba (3-0).

Az Ellis Parkban ekkor már ugyanolyan karneváli hangulat uralkodott, mint a mérkőzés előtt az utcákon, jóllehet csak annyi történt: Brazília hasonlóképpen kiütötte Chilét, ahogyan szokta. Ráadásul nem sokat tett azért, hogy a szambashow-ra kíváncsi nézők kedvében járjon: tényleg csupán annyit produkált, amennyi a biztos győzelemhez kellett. A hajrában már Dunga kapitány is a vélhetően nehezebb folytatásra gondolt, amikor lecserélte Luis Fabianót, Kakát, majd Robinhót. A tisztességgel küzdő, de hiába igyekvő chileiek ellen ekkor már a masszőr is beszállhatott volna...

BRAZÍLIA–CHILE 3-0 (2-0)

Nyolcaddöntő. Johannesburg, Ellis Park, 54 000 néző. Jv.: Webb (angol).

Brazília: Julio Cesar – Maicon, Lucio, Juan, Michel Bastos – Da niel Alves, Gilberto Silva, Kaká (Kleberson, 81.), Ramires – Luis Fabiano (Nilmar, 76.), Robinho (Gilberto, 85.).

Chile: Bravo – Isla (Millar, 62.), Contreras (Tello, 46.), Jara, Fuentes – Sanchez, Vidal, Carmona, Beause jour, Gonzalez (Valdivia, 46.) – Suazo.

Gól: Juan (35.), Luis Fabiano (38.), Robinho (59.).