Nos, a kérdésre mindkét játékos esetében igen volt a válasz, és az első fél óra a német kapitányt igazolta. Óvatoskodó első húsz perc végén Neuer kirúgása után Klose lebirkózta Upsont, és a kifutó James mellett a bal sarokba gurított, majd egy tetszetős német akció végén Podolski lőtt nehéz szögből az angol kapus lábai között a hálóba. Padlóra került Anglia, akár egy megrendült ökölvívó, ám némiképp váratlanul fel is támadt. Jobb oldali beadás után az egyedül hagyott Upson fejessel tett valamit jóvá hibájából, majd alig egy perccel később Lampard óriási lövése után a labda a felső lécről jóval az alapvonalon belül pattant le, ám az uruguayi játékvezetőt partjelzője magára hagyta, és továbbot intett.

A második félidő épp úgy kezdődött, ahogy az első: a lagymatagság a németek szempontjából érthető volt, ám azt nem lehetett tudni, az angolok miben reménykedtek. Tán a szabadrúgásokban, nos, egy ilyen után kontrázott az ellenfél, és Müller kettőre növelte az előnyt, majd nem sokkal később Özil hozta kihagyhatatlan helyzetbe ismét csak a Bayern München játékosát. Húsz perc volt még hátra, ám az angolok fejben és lélekben feladták, közelről nézték, amint az ellenfél megalázó módon kigurigázza a hátralévő időt.

NÉMETORSZÁG–ANGLIA 4-1 (2-1) Nyolcaddöntő, Bloemfontein, 45 000 néző. Jv.: Larrionda (uruguayi).

Németország: Neuer – Lahm, Mertesacker, Friedrich, Boateng – Schweinsteiger, Özil (Kiessling, 83.), Müller (Trochowski, 72.) Khedira –Klose (Gomez, 72.), Podolski.

Anglia: James – Johnson (Wright-Phillips, 87.), Terry, Upson, A. Cole –Barry, Lampard, Gerrard, Milner (J. Cole, 64.) – Rooney, Defoe (Heskey, 71.).

Gól: Klose (20.), Podolski (32.), Upson (37.), Müller (66. és 70.).

A hamburgi óriáskivetítőnél is szárnyaltak a németek