Speciel a hazai környezetben aratott BL-győzelmek annyira nem állnak távol a lyoniaktól, tudniillik a sorozat Gerland stadionban rendezett legutóbbi hat mérkőzéséből ötöt megnyertek (Anderlecht, 5-1; Fiorentina, 1-0; Debrecen, 4-0; Real Madrid, 1-0; Bordeaux, 3-1), s csak egyet adtak döntetlenre (Liverpool, 1-1).

Ha valamire, hát erre alapozhat Claude Puel garnitúrája, na meg arra, hogy az öltözőben is beszédtéma volt a müncheni „hátra arc”, amelynek során a bajor rivális 66:34 arányban birtokolta a labdát, s vetélytársához képest négyszer annyiszor kísérletezett a kapu előtt. Louis van Gaal csapata tizenhatszor fejezte be kapura vagy kapu felé tartó megmozdulással heves akcióit (közvetlenül hat próbálkozás veszélyeztette Lloris hálóját), miközben ellenfele csupán négyszer idegesíthette valamenynyire Buttot, akinek mindöszsze két ízben kellett nagyon a helyén lennie. „Minden tekintetben változtatnunk kell, különben nem lesz ennek jó vége” – említette Lisandro Lopez csatár, hozzátéve, hogy azért a Real Madridot is sikerült megakasztaniuk, tehát feltehetően a Bayern München sem felülmúlhatatlan. Tény: a felek között nincs jelentős különbség (sőt), így – kiváló közhely következik – a pillanatnyi forma és mentális állapot dönthet; esetleg olyasféle váratlan húzás, amely manapság a Bayernt jellemzi.

A közvetlen elitet újfent megcélzó, négyszeres BEK-, illetve BL-győztes bajorok – hathatós „égi” támogatás mellett –elképesztő lelkierőről tanúbizonyságot téve jutottak a négy közé, s a régi, szép időkhöz hasonlóan újra van olyan játékosuk, aki a legkiélezettebb pillanatokban képes meccsek (párharcok) eldöntésére. Az első találkozó egyetlen gólját szerző, a Manchester United ellen is kulcspillanatban cselekvő Robbenről lassan hőseposzokat zengenek a német lapok –amelyek egyebek között Messiásnak tartják a Madridtól elküldött játékost –, s bár az első meccsen kiállított Ribery hiánya kihathat a teljesítményre, a visszatérő Demichelisszel és Van Buytennel magukat hátul-középen erősebbnek gondoló Bayern köreiben inkább optimista hangot ütnek meg a továbblépést illetően. A másik oldalon a piros lapot begyűjtő Toulalan biztosan nem lép fel, ám az elöljárók nem csupán a jó hazai mérlegben bíznak, hanem abban is, hogy úgynevezett kényszer alatt, hátrányból indulva rendre jobb teljesítményt nyújt a 2000-es évek meghatározó – 2002-től 2008-ig sorozatban hét bajnoki címet szerző – együttese. „Én jobban szeretem az efféle szituációkat” – így Puel.

És még az is lehet, hogy komolyan gondolta.

Bajnokok Ligája

elődöntő, visszavágó

Kedd

Lyon–Bayern München 0-1

Robben és Toulalan duettje Münchenben. Ma sem lesz „barátságos” a mérkőzés