Ha a sporton, illetvemódszeres testedzésen kívül eső mozgást – a hobbikerékpározást, a sétát, a táncot, a kertészkedést – tekintjük, akkor magyar szempontból valamivel jobb, de még így is az uniós átlagnál rosszabb a helyzet: heti rendszerességgel a magyarok 65 százaléka folytat ilyen tevékenységet, míg az EU-ban ez a mutató 72 százalék.

A sportolás, illetve testmozgás helyszínét illetően is nagyok a különbségek az uniós átlag és Magyarország között. Parkban, illetve a természetben sportol, mozgatja meg magát az e téren aktív uniós lakosok 48 százaléka, míg a magyaroknak csak 36 százaléka. A fitneszközpontokat az unióból 11 százalék, a magyarok közül csak 2 százalék részesíti előnyben. A sportklubokat illetően ez a mutató uniós részről 11, Magyarországon 3 százalék, a sportközpontokat tekintve pedig 8, illetve 4 százalék.

Azzal az állítással, hogy „a környék, ahol élek, sok lehetőséget biztosít a testmozgásra”, az uniós válaszadók 75, a magyarok 64 százaléka értett egyet maradéktalanul vagy némi megszorítással.