Hármasugrók nagyhete

2010-03-30

Jó helyzetben van a Manchester United és a Lyon, ha csak azt vesszük, hogy a BL-negyeddöntő kezdete előtt egyaránt súlyos csalódás érte a Bayern Münchent és a Bordeaux-t. A Stuttgarttal szemben hazai pályán alulmaradó bajor együttestől átvette a vezetést a Schalke – ennek nyomán a Kicker sportmagazin Magath edző „idei első meccslabdájáról” ír –, míg a Girondins 3-1-re kikapott a Marseilletől a francia Liga Kupa döntőjében. (Stade de France, 75 000 néző: arrafelé van miért megrendezni ezt a sorozatot.)

A Bajnokok Ligája persze más, és amúgy is minden meccs különbözik egymástól. Ám a Bayern–Manchester találkozó előtt a felek újra és újra felemlegetik az 1999-es BL-döntőt, amellyel kapcsolatban Franz Beckenbauer, a müncheni klub élő legendája azt mondta: „Fél évszázada benne vagyok a futballban, de a barcelonai fordulathoz hasonlót egyetlen mérkőzésen sem láttam.” (Pedig testközelből élte át 1966-ban Weber, 1970-ben Schnellinger, 1974-ben Schwarzenbeck utolsó perces egyenlítő gólját az angolok, az olaszok, illetve az Atletico Madrid ellen. Igaz, e három párharc közül csak a BEK-döntő zárult német sikerrel, az is megismételt találkozón.)

Ryan Giggs pedig így beszélt a Nou Campban színre vitt krimiről: „Életem legszebb estéinek egyike volt. Úgy él bennem, mintha tegnap nyertünk volna 2-1-re. Nem is hiszem el, hogy már tizenegy éve történt...”

Sir Alex Ferguson, azMU menedzsere másként merült el az emlékekben: „A futballtörténet megtanított bennünket arra, hogy a Bayern elleni mecscsek mindig roppant nehezek.” Beckenbauer ugyanilyen hangnemben szólt a ma esti mérkőzésről: „A BL nem kívánságműsor, hanem versenysorozat.”

Az esélyek még a németek szerint is a United mellett szólnak – Lahm például kijelentette, hogy a 0-0 sem lenne rossz eredmény Münchenben –, ám a házigazdák szerint „Rib és Rob” esetleg változtathat a kimenetelen. Riberyről és Robbenről van szó, a két légióst ugyanis módfelett sokra tartják a bajor városban, habár Klosét például egyáltalán nem boldogítja, hogy a Bayernnél újabban minden a „két R” körül forog. (Beckenbauer azok közé tartozik, akik kalapot emelnek a francia, holland páros előtt, de sajnálja, hogy egy másik fontos kettős – Lucio és Ze Roberto –már nincs a klubnál.) Riberyért Ferguson is odavan; tanácsára a Manchester United negyvenmillió fontot fizetne a középpályás nyári átigazolásáért, de úgy véli, kiszemeltjeinek egyike nem Angliába, hanem Spanyolországba vágyik.

Egyébiránt mind a Bayern, mind a Manchester Madridba szeretne menni. A döntőre. Ehhez a müncheni együttesnek ma feltehetően a sérült Robben nélkül kell helytállnia, s nem „léphet be” az MU, Schalke, MU hármasugrás közben, és a Manchestert sem fáraszthatja el, hogy a két „Bayern-meccs” között ott van a Chelsea elleni Premier Liga-csúcstalálkozója...

A BL francia rangadójáról most viszonylag kevesebb szó esik, pedig a Bordeaux veretlenül, a Lyon egy vereséggel jutott el az egymás közti negyeddöntőig, amelynek favoritja nincs. Jean-Michel Aulas, az Olympique klubelnöke ugyan elismerte, hogy „hétesztendős uralkodásunk után a Bordeaux az utóbbi két évben megelőz bennünket”, ám a nemzetközi szakértők a lyoni kilátásokat tartják valamivel szebbnek, mégpedig az együttes „európai” tapasztalatai miatt. (A gárda hét évadon belül negyedszer szerepel a Bajnokok Ligája legjobb nyolc csapata között.) Az OL már elsajátította „a győzelem kultúráját”, de hogy ez ma a Stade Gerlandban is érvényesül-e, az sokmilliós kérdés lehetne egy televíziós kvízjátékban.

Apropó, média! A meccsről – a tévériportereken kívül –százötven újságíró tudósít.

Ez volna az a találkozó, amely árnyékban marad...