Világra szóló élmény

Ahogyan azt a trend diktálja, „a sportok királynője” sem marad ki a globális térnyerésből: májustól, Diamond League néven immár az atlétáknak is lesz Európán kívüli versenysorozatuk. Az eddig az öreg kontinensre korlátozódó, Golden League néven „eltemetett” széria nemcsak azért nem felelt meg a kor kihívásainak, mert egyetlen földrészre korlátozódott, hanem azért sem, mert atlétikában immár az úgynevezett kisebb országok is komoly szerepet játszanak.

Több nemzet, erősebb verseny, nagyobb reklám, magasabb díjak – a recept korántsem bonyolult. Miként a FIFA, úgy az IAAF is fölmérte, milyen befektetéssel mekkora változások érhetők el a sportágban, s a részben kistérségi politikára, részben a nagyobb (ázsiai) országok különleges adottságaira épített projekt egyre sikeresebb.

Sportszakmai szempontból elég csak megnézni az atlétika legnagyobb seregszemléjét, a múlt nyári szabadtéri világbajnokságot, amelyen Jamaica tarolt a futószámokban, miközben Panama és Barbados is szépen megmutatta magát. Előbbinek „lett” egy húszéves Alonso Edwardja, aki a sprintben utolérhetetlen Usain Bolt mögött ezüstérmet szerzett 200 méteren, utóbbi meg „kitermelt” egy Ryan Braithwaite-et, aki a maga huszonegy esztendejével megnyerte a 110 gátat. S hát jól szerepelni nem csak dicsőség: a berlini vetélkedőn az első hely 60 ezer dollárt (mai árfolyamon csaknem 12 millió forintot) ért. A legjobban, persze, az járt, aki világcsúccsal kápráztatta az Olimpiai stadion publikumát: Bolt két rekordja 100-100 ezer dollárt hozott a konyhára, összességében a jamaicai sprinter – 100-as, 200-as és a némileg csökkentett értékű váltós sikerével együtt – 400 ezer dollárt, azaz hozzávetőleg 75 millió forintot keresett a szuperversenyen.

Mindazonáltal ezek az összegek feltehetően aprópénzek azokhoz képest, amelyek a legjobbak bankszámláin landolnak a szponzori és a fellépti díjakból származó bevételekből. Feltehetően, tudniillik ezek az öszszegek többnyire nem publikusak, habár Bolt esetében elvileg tudni lehet, hogy a sportszergyártójával kötött, az idén lejáró szerződése évi 1,5 millió dollárt garantált a számára. (A rivális vállalat amerikai hírforrások szerint 40 millió dolláros ajánlatot tett a futónak, ám azt nem tudni, mennyi időre.) Továbbá az is nyilvános, hogy egy komoly marketingcég – felbuzdulva a karibi klasszis olimpiai és vb-sikerein – öt évre 115 millió dolláros, elsősorban a kínai piacot érintő kontraktust tolt Bolt orra alá, emlékeztetve arra: egy, az ázsiai országra kivetített felmérés az ötkarikás játékok időszakában 300 millió dollárban állapította meg a zseni reklámértékét.

Akárhogyan is, a neves ital-, olaj- és telefoncéghez ugyancsak szerződéssel kötődő Boltnak nem okoz gondot, hogy kedvenc, 200 ezer dolláros sportkocsijával furikázzon. Jóllehet Boltból csak egy van, a kisebb reklámértékkel bíró atlétáknak is „megéri” jól sportolniuk, és a példakép szerepében tündökölniük: a sprintszámokhoz képest jóval kisebb népszerűségnek örvendő rúdugrás sztárja, Jelena Iszinbajeva – miután Pekingben szintén világcsúccsal győzött – öt évre 7,5 millió dollárért írt alá egy kínai marketingvállalathoz.

A terjeszkedés most a már említett Diamond League-gel folytatódik: a tizennégy, Európán kívül katari, amerikai (az Egyesült Államokban két helyszínen rendeznek versenyt) és természetesen kínai viadalt felölelő sorozat minden egyes versenyén 416 ezer, azaz összességében csaknem 6 millió dollárt (1,1 milliárd forintot) osztanak szét, amivel azért a középmezőny tagjai is korrekt pénzhez juthatnak, ráadásul a harminckét szám győztese a sorozat végén egyaránt 80 ezer dollár értékű gyémánttal gyarapodik. Összehasonlításul: a legutóbbi szabadtéri világbajnokság összdíjazása 7 millió dollárt tett ki. De tényleg: hol van már az amatőr korszak?

Pars Krisztián, a magyar atlétika jelenlegi legnevesebb versenyzője fellépti díjakról és szponzori pénzekről szintén nem beszél(het), ám azt lapunknak megerősítette, hogy egy évben jó eredményekkel „tisztességes pénzt lehet keresni”. A kalapácsvető a berlini vb-n – elmaradva a várakozástól – a negyedik helyen végzett, ezzel Berlinben „csupán” 15 000 dollárt (csaknem 3 millió forintot) kasszírozott; keresetét

2009-ben további két tucat, kisebb-nagyobb, többségében megnyert versennyel gyarapíthatta. S bár Pars szakága „kihullott” a Diamond League-ből, az IAAF Hammer Throw Challenge elnevezésű, 202 ezer dollár összdíjazású sorozattal kárpótolja a kalapácsosokat: a hét viadalból Japán és Brazília egyetegyet „vállalt”. A győzelmekért 30 ezer dollárt fizetnek, a második hely 20 ezret, és a harmadik pozíció is 14 ezret kóstál...

Usain Bolt üzen a világszerte tévé előtt ülő millióknak a harmadik aranyérme (4x100 méteres váltó) után
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.