Csak a múlt a Milan mellett?

Döntőnek beillő találkozó – szokták ilyenkor mondani, noha a Milan és a Manchester United sohasem vívott BEK- vagy BL-döntőt egymás ellen (és az idén sem fog). Elődöntőt viszont már hármat is játszott, és egyszer a nyolcaddöntőben is találkozott, a mérleg pedig átütően kedvező a milánóiak szempontjából: mind a négyszer továbbjutottak, sőt hazai pályán úgy nyerték meg valamennyi mérkőzésüket, hogy tíz gól ellenében egyetlenegyet sem kaptak. (Azért azt hozzá kell tenni, hogy 1958-ban a Manchester United légi katasztrófája után zajlott a legjobb négy közötti párbaj.)

Ha a múlt határozna, meg sem kellene rendezni a kettős meccset.

Ám a jelen dönt, és nem csupán a brit sajtó magabiztos – „Milan old boyst” és ebből fakadóan a kondíciót emlegetve –, hanem Sir Alex Ferguson, az MU hovatovább örökös menedzsere is. „Jó időben fogtuk ki a vörös-feketéket – mondta a kedd esti első mérkőzés, a többlépcsős nyolcaddöntő nyitánya előtt. – Van néhány sérültjük, ellenben nincs már Kakájuk, és az úgynevezett gyémántformációt a 4–3–3-as felállásra cserélték. Nem biztos, hogy jól jártak vele.”

Úgy tetszik, mind a szigetországi média, mind Ferguson rátapintott a Milan gyenge pontjára. A 4–3–3-mal nem volna semmi baj, ha a hétszeres BEK- és BL-győztes olasz klubnak rendben lenne a középpályás sora, de a trió tagjai közül csak Ambrosini védekezik hatékonyan, a többiek legföljebb félúton vannak, amikor labdát kellene szerezni. Ehhez jön még, hogy Ronaldinho dinamikája sem a régi, azaz az ő kényszerű mentesítése miatt kiváltképp szükség volna a stabilitásra a pálya közepén, de ez csupán illúzió, vagyis a papírforma az, hogy Carrick és Fletcher „szétfutja” a vörösfeketéket. Kivéve, ha a (helyben, na jó, kis területen...) jóval technikásabb Milan hallatlan labdabirtoklási fölényt produkál. Erre egyébként képes lehet a milánói csapat, s ebben az esetben már számíthatna Ronaldinho három-négy szokásos álompasszára, valamint Alexandre Pato hasonló reakció- és honfitársáéval összevethetetlen futógyorsaságára.

Ám a Milan efféle fölényére csekély az esély, már csak azért is, mert az elsőrendű milánói védőkettős, a Nesta, Thiago Silva páros brazil tagja sérült, és valószínűleg nem lép pályára, nélküle pedig nehéz lesz megfogni az amúgy is „életveszélyes” Rooneyt, akit Beckham a Manchester United valaha volt legnagyobb egyéniségei közé sorol. Márpedig ő valamelyest ismerős az angol klubnál... Sőt, mint nyilatkozta, „élete legfontosabb meccseinek egyikére” készül, de lehet, hogy hiába, mert könnyen elképzelhető: nem kap helyet ma este a Milan kezdő tizenegyében. (Talán majd a visszavágón, az Old Trafford stadionban, de ott sem biztos.)

További adalék ahhoz, hogy az MU a favorit: a Milan csupán kilenc pontot szerzett, és mindössze kétszer győzött a csoportmérkőzések során. Igaz, a Real Madridot a Bernabeu stadionban verte meg... A Manchester viszont tizenhárom pontot gyűjtve lett csoportelső, ráadásul versenyben van az angol bajnoki címért (nem úgy, mint a harmadik helyen álló Milan az olaszért). Tehát szinte minden a brit óriás mellett szól; az itáliai hatalmasság javára a leginkább az hozható fel, hogy az ellenfél kilátásai – történelem ide, történelem oda – már-már gyanúsan jók...

A Lyonéi sem rosszak.

Noha a szakértők és a szurkolók többsége ebben a párharcban a Real Madridra szavaz, nem árt emlékeztetni rá, hogy a hajdanán BEK- és BL-specialista „királyi gárda” legutóbb a 2003/2004-es évadban jutott túl a nyolcaddöntőn (majd a legjobb nyolc között nem bírt a Monacóval). A múlt esztendőben egyenesen megalázta az a Liverpool, amelyet az őszi csoportmérkőzéseken a Lyon – meg a Fiorentina – kiejtett. Ráadásul az Olympiquenek – francia szempontból – üdítő sikerélményei vannak a Real Madriddal szemben: 2005-ben 3-0, 1-1-et, 2006-ban 2-0, 2-2-t ért el a „fehér balett” legújabb kori kiadása ellen.

Igaz, a Lyon „dadog” a bajnokságban – csupán a negyedik helyen áll –, míg a Madrid épp most közelítette meg két pontnyira a listaelső Barcelonát, ám a francia együttes figyelemre méltó eredményeket mutat fel a BL most zajló évadában is: 6 győzelem, 1 döntetlen, 1 vereség, 20-5-ös gólkülönbség. Jó, a húsz gólból nyolcat a Debrecennek vágott be, ami – valljuk be –nem sokat mond a RealMadridvárás kapcsán. Az viszont nem lényegtelen, hogy Cris, azOlympique védője a Katarban levezető, harmincöt éves Juninho Pernambucanót várja vissza Lyonba... De eddig az bizonyosodott be: nagy nemzetközi meccs esetén a francia csapat a legjobbját tudja nyújtani. Kérdés, érvényes-e ez mára is, miként az sem sejthető, hogy a lyoni maximum elég lesz-e a spanyol elitklub ellen. „Odaát” nagyobb sztárok sorakoznak – bár korántsem minden poszton... –, és a Madridnak az idén olyan doppingszere van, amely nem szerepel a tiltó listán. A BL-döntőt ebben az évben a Bernabeu stadionban tartják; ott születhetne meg a tizedik diadal.

Csak nehogy megint nyolcas legyen a kilencszeres győztes biciklijében...

Bajnokok Ligája

nyolcaddöntő, első mérkőzések

Kedd

Milan–Manchester United

Lyon–Real Madrid

Szerda

Porto–Arsenal

Bayern München–Fiorentina

Február 23.

Stuttgart–Barcelona

Olimpiakosz–Bordeaux

Február 24.

CSZKA Moszkva–Sevilla

Internazionale–Chelsea

„Milánói” Ferguson. Jó időben, jó helyen?
„Milánói” Ferguson. Jó időben, jó helyen?
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.