A Pécs 69:57-es vereséget szenvedett lengyel riválisa otthonában, ezzel – utolsó magyar csapatként, 2:1-es összesítéssel – elbúcsúzott a női Euroligától. Tekintve, hogy szerdán – már ahol kellett – a nyolcaddöntő harmadik, utolsómérkőzéseit rendezték, van ok a fejvakarásra. S pláne, ha ideveszszük: a jelenlegi évadban már a csoportkörben kiesett Sopron a legutóbb a sorozat négyes döntőjéig menetelt. Viszont most térjünk vissza Krakkóba; tanulságos „utazás” lesz...

Fűzy Ákos csapata az első két negyedben „végigráncigálta” a tizenhat közé kilenc győzelemmel (ebből kettőt éppen a pécsiek elleni csoportmeccseken begyűjtő) és egyetlen vereséggel bekerülő, az Euroligába csupán a moszkvai CSZKA rajt előtti visszalépése után rajtjogot kapó lengyel együttest. A baranyaiaknál e periódusban legfőképpen Iványi, Ohlde és Vajda igyekezett hozzátenni a mérkőzéshez, míg a másik oldalon a spanyol Fernandez, továbbá Kobryn jeleskedett. Az első negyed végén 21:18-ra, a második zárásakor 38:37-re vezetett a Wisla, amelynek edzője, Jose Ignacio Hernandez a tizenhatodik percben, Raksányi tripláját követően (30:31) zaklatott állapotban kért időt. Na igen: miközben mindkét föllépő meglehetősen rossz százalékkal talált, azt kellett konstatálnia, hogy a látogatóknál ezúttal nem csak Vajdáék mutatkoznak veszélyesnek.

A harmadik szakasz elejét 8:0-lal indította a spanyol edző társulata, mire Fűzynek akadt „elintéznivalója”. S tessék: fél perccel a negyed vége előtt, csupaszív pécsi játék nyomán, Nagy-Bujdosó büntetőivel már újra „itt” volt az előny (48:49). Aztán... A negyedik tízperc elején Iványi hármast hibázott, majd 54:50-es hazai vezetésnél a pécsi amerikaiak egyike, Ouigley triplát, Vajda pedig duplát helyezett el a gyűrűben (54:55). Hernandez újfent time outot jelzett, s immár „végleg” helyretette övéit: az utolsó öt percben a cseh Zohnova és az amerikai Burse teljesítményétől is feljavult Wisla „leszedte” a parkettől összebukó vetélytársát. Az alig 34 százalékos hatékonysággal dobó Pécsből Vajda (18 pont, 5 lepattanó, 1 gólpassz), Ohlde (11, 7, 2), Iványi (4, 10, 11) és Quigley (10, 1, 0) azért megtette a magáét, átellenben Fernandez (17, 6, 5), Burse (7, 16, 2), Zohnova (13, 3, 0), Kobryn (12, 3, 0) és Cohen (12, 2, 1) vitte a prímet. És most mondanánk, hogy legalább szép „halál” volt, de nem: nem volt az.