Dan Jones, a cég szakértője szerint hozzájárul a „téli álomhoz”, hogy a menedzserek és a tulajdonosok egyre szkeptikusabbak a januári tranzakciók üzleti és szakmai megtérülésével kapcsolatban. Azon klubok is, amelyek azonnali erősítésre szorulnak, inkább a kölcsönvételt preferálják. A szakember állítását alátámasztja, hogy a játékosok az idei ügymenetek hetven százalékában ideiglenesen cseréltek csapatot. Jól jellemzi a helyzetet, hogy az Arsenal, amelynek azonnal védőjátékosra volt szüksége, a veterán Sol Campbellt szerezte meg a negyedosztályban szereplő Notts County együttesétől. Igaz, ingyen...

Majd jövök, mester! Wenger és Campbell beszélgetése egy korábbi Arsenal-edzésen

Ugyancsak a visszaesést fokozta, hogy az utóbbi időszakban egyetlen csapathoz sem érkezett olyan tőkeerős befektető, amely az együttes azonnali megerősítését tekintené elsődleges feladatnak. Egy éve ilyenkor a Manchester Cityt irányító arab üzletemberek nem sajnáltak 18,7 millió fontot fizetni Nigel de Jongért a Hamburgnak, 12 és fél milliót Wayne Bridge-ért a Chelsea-nek, valamint hasonlóan súlyos összeget áldozni Shay Givenért és Craig Bellamyért. A Tottenham Hotspur ebben a periódusban szerezte meg az azóta már tovább is adott – most éppen a Celtichez szerződő –Robbie Keane-t, valamint Jermaine Defoe-t. A nem éppen fukarságáról elhíresült Chelsea sem tétlenkedett, amennyiben Bosingwáért 16,2, míg Decóért 8 milliót fi zetett ki... Ezzel szemben az idei januárt jól jellemzi, hogy a legnagyobb üzletet az a Wigan ütötte nyélbe, amely 8 milliót írhatott bele a kiadás rubrikába, miután leigazolta Marco Rubent a Villarrealtól. Ennek nyomán a Deloitte szakértője úgy véli: a Premier League – legalábbis ebben a tekintetben – visszaesett a francia, az olasz, a spanyol, továbbá a német bajnokság szintjére. (Ennek a megállapításnak némileg ellentmond az a friss hír, miszerint a Primera Divisionban szereplő együttesek mindösszesen kilencmillió eurót költöttek a téli időszakban...)

Az angol liga korifeusait azonban mégis elgondolkoztathatja az adat, ugyanis a téli pénzforgalom a 2003-as szint alá süllyedt: akkor 35 millió font cserélt gazdát a piacon. Ráadásul az idén mindössze húszmillió font volt a Premier League-en belüli forgalom, a maradék „nemzetközi” kereskedelem.

Vészharangot azonban kár lenne még kongatni. Legalábbis így vélekedik Alan Switzer, a Deloitte sportdivíziójának vezetője, aki szerint az angol élvonal vonzereje cseppet sem csökkent az utóbbi időben. „A klubok működése erős és lojális szurkolói bázison, a kiválóan felszerelt létesítményeken, a közvetítési jogok megfelelő kezelésén, a kereskedelmi partnerekkel fenntartott kapcsolatokon, valamint a leghíresebb egyesületek globális ismertségén és népszerűségén alapul; a liga a kedvezőtlen gazdasági klíma ellenére is őrzi ezen adottságait.” Ráadásul a bajnokság nemzetközi sugárzási jogait az idén újra értékesítik, s a szakember úgy véli: olyan kontraktus születik majd, amely a Premiership népszerűségének újabb elismerését jelenti, s tovább növeli a csapatok ebből a forrásból származó bevételeit a 2010/2011-es évadra.

A Deloitte mindenesetre már jelezte: a jövő hónapban publikálja jelentését a legtöbb bevételt generáló futballklubokról; itt az első húsz között – amint azt már megszokhattuk – több angol együttes helyet kapott.