Mindkét együttes nagy elszántsággal kezdett, de eredményes csak az MU volt, amely a 33. percben Nani, majd négy perccel később Rooney jóvoltából 2-0-ás előnyhöz jutott. A portugál játékos megszolgálta, hogy eddigi alulteljesítése ellenére sem vált meg tőle Ferguson. A nyilvánvalóan Cristiano Ronaldo babérjaira törő Rooney pedig megfejelte idei ragyogó teljesítményét századik Premiership- és idei huszadik bajnoki góljával.

A fordulás után szétesett az Arsenal, s aManchester úgy játszadozott vele, mint macska az egérrel. Szánalmas látvány volt, ahogyan az 52. percben Park Ji Sungot a házigazdák szinte hagyták előretörni, és a szorgos dél-koreai játékos megszerezte a harmadik gólt. A hajrában már kevésbé koncentrált a United, s ezt Vermaelen kihasználta, beállítva az 1-3-as végeredményt.

Még a forduló előtt hatalmas öngólt lőtt John Terry, a klubjában heti 170 ezer fontot kereső Chelsea-csapatkapitány. A hátvéd bíróság előtt próbálta megakadályozni, hogy a brit sajtó megjelentesse félrelépésének történetét korábbi klubés jelenleg is válogatott társa, Wayne Bridge régebbi barátnőjével, egyben kisfia anyjával. Az ügyet különösen visszataszítóvá tette, hogy a cenzúrát visszautasító bíró kiemelte: Terry tanácsadói számára az anyagilag vonzó szponzori támogatások megmentése fontosabbnak tűnt korábbi legjobb barátja, Bridge és saját felesége érzelmeinél. Az intim kapcsolat a francia fehérneműmodellel, de különösen az annak eltussolására tett kísérlet könnyen Terry válogatott csapatkapitányságába kerülhet, ismerve Fabio Capello szakvezető szigorú erkölcsi követelményeit. Mindezek után szinte elkerülhetetlen volt, hogy a Burnleyben vendégeskedő Chelsea 2-1-es győzelmét megpecsételő gól szerzője a ritkán kapuba találó és ezúttal a hazai szurkolók szüntelen pfujolásának is kitett Terry legyen...

Az élcsoport: 1. Chelsea 54 pont, 2. Manchester United 53, 3. Arsenal 49.

Játszd újra, Guti!

Noha Guti katedrát érdemelne, a futball egyetemén is fölösleges oktatni – mert megtanulni úgysem lehet – azt, amit a középpályás bemutatott a La Coruna–Real Madrid meccsen (1-3). Kaká „gólpasszával” szabadon vezette a labdát a Deportivo hálója felé, majd a kapussal szemben lövőcselt csinált, és olyan helyzetben, amelyben száz futballistából kilencvenkilenc rárúgja a labdát, visszasarkazta azt Benzemának. A csatár persze gondtalanul gurított az üres kapuba, s bár a góllistára ő került fel, az érdem senki másé, egyedül Gutié. Azé a finom technikájú, hoch intelligens labdarúgóé, aki egy pillanatra megint visszahozta az eredeti Real Madridot, illetve a játék igazi örömét. A baj csak az, hogy a futball mindinkább fogyatkozó művészeinek egyike csupán ötödször volt a királyi gárda kezdő tizenegyének tagja a mostani spanyol bajnokságban, és további hat meccsen összesen 141 (átlagban huszonhárom és fél) percet töltött a pályán, míg kilenc mérkőzésen egyáltalán nem kapott szerepet. Olyanok viszont, akiknek még véletlenül sem jut eszükbe hasonló megoldás, stabil emberek Pellegrini edző csapatában. Igaz, afféle fantázia és elegancia nélkül is lehet futballozni, amely Guti sajátja. Csak a Real Madrid szintjén nem érdemes. (H. I.)