A zártkörű megbeszélésen –forrásaink szerint – elsősorban arra vártak választ a klubok képviselői, hogy egy új kormány milyen víziót kínál a labdarúgósportnak. Orbán jelezte, hogy bár a központi hatalom nem ad közpénzt a futballcsapatoknak, vannak „eszközök”, amelyekkel a multinacionális vállalatok ösztönözhetők a befektetésekre, sőt, eddigi tárgyalásai során úgy látja, több cég „nyitott erre”. Megemlítette továbbá, hogy a legnézettebb kereskedelmi televíziók egyikét is érdekeltté tehetnék a közvetítésekben, ebben az esetben ugyanis az eddiginél (hozzávetőleg évi 700 millió forintnál) több pénz folyhatna az ágazatba. Az állam „direktben” az utánpótlás-nevelés és az infrastruktúra terén mozgósíthatja energiaforrásait; előbbit illetően Ausztria a példa, ahol évi kétmillió eurót költenek egyegy futballakadémiára, utóbbit tekintve pedig – látva a borzasztó állapotokat – a létesítmények javítása lehet az elsődleges feladat. Ezzel kapcsolatban arra biztatta a futballvezetőket, hogy „hozzanak Magyarországra” nagy rendezvényeket, mert azokból csak profitálhatnak. „A következő kormány az új generációk, a fiatalok egészségét, oktatását elsőrangú, ha úgy tetszik, klebelsbergi fontosságú kérdésnek tekinti majd, ezért oktatásra, kultúrára, sportra mindig lesz pénz! Mert a pénz olyan, mint az idő, arra jut, amire akarjuk, hogy jusson” – húzta alá a randevú után Orbán a távirati iroda kérdésére.

Az értekezleten szóba került az MLSZ közelgő elnökválasztása is; kivált, mert az alcsúti rendezvény egyúttal a Videoton futballcsapatát tulajdonló Garancsi István kampányeseménye volt. A vállalkozó elsősorban a szövetség elnökségi tagságára pályázik, ennek elősegítése érdekében a múlt héten az NB II-es együttesek elöljáróival találkozott. Ugyanakkor az MLSZ elnöki posztja – Kisteleki István múlt decemberi lemondása után – megüresedik, fölvetődött tehát, hogy a tisztségre legalábbis közvetett módon befolyással lévő hatalom „kit látna szívesen” a megüresedő székben. Orbán ezzel kapcsolatban – idézték az értekezlet hallgatói – három fontos szempontot említett: 1. az új vezető legyen tárgyalóképes (lásd: „beszéljen egy nyelvet” a legfelsőbb körökkel, hogy azok „méltó partnert” lássanak benne); 2. gazdaságilag bírjon hatalommal (hozzon még több pénzt); 3. adjon viszonylagos önállóságot a profiknak, a futballra a pénzüket áldozó tulajdonosoknak.

Úgy tudjuk, a klubvezetők az adó- és a jogszabályok átalakítását is sürgették, kivált, mert a „jelenlegi rendszerben csak trükkökkel lehet életbenmaradni”; például az egyletek a kötelezően fizetett minimálbéren túli összegeket – a nagyobb adóteher elkerülése érdekében – különféle jogcímen, egyebek között „arculatátvitelként” fizetik (ha fizetik), ami nem éppen ideális állapot. Orbán ígéretet tett a jelenlegi szisztéma felülvizsgálatára, mindazonáltal – amint azt az értekezleten tudatta – akkor dönthet érdemben egy-egy kérdésben, ha a futballvezetők kidolgozott anyagot tesznek le az asztalra. Az imént említett téma szószólóinak egyike, a korábban a MOB-vezetőség tagjaként is a „tiszta viszonyok” mellett kampányoló Vasas-elnök, Markovits László lapunknak azt mondta: „Pozitív benyomások értek, ugyanakkor a tények azt mutatják, hogy Magyarországon az utóbbi másfél-két évtizedben nem sikerült rendezni a helyzet, akármilyen kormány is volt hatalmon. Kíváncsi vagyok, sikerül-e végre áttörést elérni e területen.”

Mi is.

A sportért is felelős Önkormányzati Minisztérium megnyugvással és csodálkozással értesült Orbán Viktor Fidesz-elnök szavairól, melyek szerint a profi labdarúgásra nem szabad, az iskolai sportra, az utánpótlás-nevelésre viszont kell költségvetési pénzt költeni. Ugyanis az elmúlt időszakban pontosan ez történt – áll a tárca lapunkhoz eljutattott, tegnap esti közleményében, mely így folytatódik: „Utánpótlás-nevelési feladatok támogatására 2009-ben – a zárolást követően is – 1370,6 millió forint állt rendelkezésre , az idén ez az összeg 1335 millió forint (a csökkenés feladatelmaradásokkal indokolható); ezen belül a labdarúgás utánpótlásprogramjára 2008-ban 425 millió forintot, tavaly pedig 440 millió forintot biztosítottunk; 2009-ben a diáksport támogatására 134,6 millió forintot költöttünk, a 2010-es előirányzat erre a célra 156,6 millió forint. Mindezek tükrében Orbán Viktor sem lát homlokegyenest más járható utat a magyar sport előtt, mint amin eddig jártunk.”

Orbán: „Pénz arra jut, amire akarjuk”