Különös látványt nyújtott az azeri együttes az Európa-bajnokság A csoportos nyitányán: kijött egy testes kapus, az öregfiúk bajnokságát idéző, negyvenhárom esztendős Tverjankin, aztán megannyi honosított brazil, köztük az old boynál is terebélyesebb Felipe és Sergio. A két „dundus” azonban eldugta a labdát a magyarok elől, karöltve a valóban sportos külsejű Alveszel, Biro Jadéval, Thiagóval. Noha a dél-amerikaiak első góljára, amelyet Biro Jade Madarász közreműködésével szerzett, még sikerült válaszolni egy Gyurcsányi, Lódi szabadrúgás-variációval (4. perc: 1-1), később hosszas hazai nyomozás kezdődött a Papp László Aréna hat és fél ezer nézője előtt. A brazil kövérek és soványak szolid tempóban gurigáztak, mígnem a 13. percben Biro Jade lövése kipattant az addig mentőangyalnak tetsző, háromszor is bravúrosan hárító Balázsról, és Sergio azt tudatta a közönséggel: láb is van itt, nemcsak pocak (1-2). Majd Alvesre kirontott Tóth, de ez nagy hiba volt, mert az importjátékos finom cselt mutatott be, és Balázs lábai között a hálóba passzolt (1-3).

Lódi, Balázs és a duci Sergio

A második félidő már valamivel kiegyensúlyozottabbnak tetszett, de főként azért, mert az erejüket a szünet előtt is beosztó vendégek kiváltképp spóroltak az energiával. Annál vaskosabb meglepetést keltett, hogy a 29. percben a „ducik” egyike, Felipe lőtt a felső lécre, aztán ugyanezt megtette Dróth is, ám egyenlíteni csupán ebben a tekintetben sikerült. A magyar válogatott még úgy sem került fölénybe, hogy Kozma Mihály szakvezető az utolsó négy percben a mezőnyjátékos Trencsényit küldte be Balázs kapus helyett, elvégre a labda a „létszámhátrány” dacára is az ellenfélhez ragadt. A végeredmény: Magyarország–„Brazerbajdzsán” 1-3. Vigasztalódni legföljebb azzal lehet, hogy ritkán látni ennyi brazilt egy Eb-n...

A B csoportban: Olaszország–Belgium 4-0.