Csillagos tizenkettő
A végeredményt az óév végén, illetve január elsején tették közzé. A csapatok csapata így fest: Gianluigi Buffon (olasz, 100-szoros válogatott) – Cafu (brazil, 142), Alessandro Nesta (olasz, 78), Sami Hyypiä (finn, 103), Roberto Carlos (brazil, 126) – Xavi (spanyol, 83), Claude Makelele (francia, 71) – Lionel Messi (argentin, 41), Zinedine Zidane (francia, 108), Ronaldinho (brazil, 87) - Ronaldo (brazil, 97). A futballisták mezőnyében Ronaldo, az edzők között Sir Alex Ferguson, a Manchester United „örökös” trénere, a No. 1. Príma téli játék, csupa nagy egyéniséggel...
BUFFON. A múlt novemberben ünnepelte a századik válogatottságát, csakúgy, mint a lista második számú kapusa, a spanyol Iker Casillas. Sportfamíliából származik, hiszen édesanyja diszkoszvető, papája súlyemelő volt, de pályája szempontjából fontosabb, hogy rokoni szálak fűzik Lorenzo Buffonhoz, a korábbi 16-szoros olasz válogatott kapushoz, aki az Interben és a Milanban is védett. E kapcsolat a családfa szerint távoli, a védések alapján nagyon is közeli...
CAFU. Júniusban lesz negyvenéves, de 2007-ben még klub-vb-t nyert a Milannal. Az 1970-es világbajnokság napjaiban (június 7-én) született, s azon a tornán a brazil együttes százszázalékos teljesítménynyel hódította el (végleg) a Rimet Kupát. Aztán 2002-ben szintén makulátlan produkcióval lett világbajnok. Soraiban a valaha volt legtöbbszörös brazil válogatott, egymás után három vb-döntőt játszó Cafuval.
NESTA. Buffonnal együtt világbajnoki címet nyert 2006-ban, de – sérülése miatt – csak a csoportmérkőzéseken kapott szerepet. Ez is jellemző a technikás és intelligens, a játékot „olvasó” labdarúgóra, mert állandóan kalkulálni kell azzal, hogy (ilyen-olyan bajok miatt) hiányzik. Marcello Lippi olasz szövetségi kapitány viszont azzal számol, hogy – noha Nesta lemondott a válogatottságról – a klasszis védő az idei vb-re visszatér.
HYYPIä. A legnagyobb meglepetés a névsorban. De korántsem érdemtelenül került be a nagyok közé, hiszen tíz esztendőt töltött a Liverpool csapatában, amellyel két BL-döntőt játszott (egyszer nyert, egyszer vesztett). Noha a goal. com brit, játékosként Hyypiä és Makelele az angol Premier Liga két képviselője az évtized álomalakulatában. A harmincnegyedik évében járó finn hátvéd jelenleg a német listavezető Leverkusen együttesében futballozik, és beválasztották a Bundesliga őszi tizenegyébe.
ROBERTO CARLOS. Cafu után a második legtöbbszörös brazil válogatott, és minden idők legnépszerűbb védőinek egyike. Ezt leginkább azzal érte el, hogy forradalmasította a szélsőhátvédjátékot. Jóllehet Brazília jobb- és balbekkjei hagyományosan támadó futballisták is, a bombázó Roberto Carlos nem csupán csatárral ért fel: nemegyszer szinte az is volt.
MAKELELE. A kisebbséghez tartozók egyike (Hyppiävel, Xavival, Messivel együtt), mivel nem nyert világbajnoki címet; 2006-ban „csak” ezüstérmes volt. Hogy milyen fontos játékos, az akkor bizonyosodott be igazán, amikor – 2003-ban – elhagyta a még valóban „galaktikus” Real Madridot, és a Chelsea-hez szerződött. A királyi gárda legutóbb 2002-ben hódította el a BL-serleget, egyebek közt ezért is...
XAVI. A Barcelona agyközpontját 2008-ban az Európabajnokság legjobb játékosává választották, azaz Xavi még az aranyérmes spanyolok közt is a legkiválóbb volt. Szinte minden jóban része lehetett már, s 2010-ben arra készül, hogy ebből a mondatból eltűnjék a „szinte”. A múlt évi Konföderációs Kupa nem hozott szerencsét Dél-Afrikában, ám a vb még hozhat...
MESSI. A „Barca” másik talizmánja, sőt talán a legfényesebb csillaga. (Bár játszik a vörös-kékeknél bizonyos Daniel Alves, Iniesta, Ibrahimovic, Henry is. Ki nem?) Az argentin válogatottal viszont nem és nem megy. Talán, ha több Messi lenne a csapatban... De Messi csak egy van.
ZIDANE. A második Platini volt egy ideig. Ám vb-arany és -ezüstérmével az addigi legnagyobb francia játékszervezőt is felülmúlta. Kvalitásaik között nehéz különbséget tenni; ez mind Platini, mind Zidane számára tökéletes elismerés.
RONALDINHO. Fénykora alapján a legragyogóbb brazilokkal konkurál. (Kivéve az utolérhetetlen Pelét.) Mára azonban már túl van a fénykorán, bár meccsenként kétszer-háromszor még mindig úgy paszszol, ahogyan senki más. A dinamikája viszont korántsem a régi, de ez a szavazás nem a jelenről, hanem az évtizedről szólt.
RONALDO. Egyéni elsősége is bizonyítja, hogy a legjobbak legjobbika. Talán a legnagyszerűbb center volt, aki valaha futballpályára lépett. Díjainak, góljainak se szeri, se száma, a beceneve ugyancsak telitalálat. Nem vitás, ő a Fenomén.
FERGUSON. Lassan negyedszázada dirigálja a Manchester Unitedet; 1986 novemberében lépett hivatalba. Csűrhetnénk, csavarhatnánk, de méltatásképpen minek többet mondani?
