A válasz pedig úgy szólt, hogy „mindig a fair play szellemében éltem”. Ez egyhamar megnyugtatott mindenkit, nyilván azért is, mert több évtizedes eseményeket – feltéve, hogy azok megtörténtek egyáltalán – aligha lehet bizonyítani. Lapunknak azt mindenesetre megerősítették, hogy 1982 tavaszán, Vácott sportfegyelmi eljárás zajlott két futballista ellen, s az egyikük Kisteleki volt. Ám annak idején sem bundázással vádolták a korábbi középpályást, mivel bizonyítékot erre akkor sem találtak; a vezetőség csupán annak akart utánajárni, hogy néhány labdarúgó furcsa fejleményeket tapasztalt a Vác Ganz-MÁVAG (0-2), valamint a Budafok elleni NB II-es mérkőzésén (1-2), és ezt jelentette is Jeszenszky István edzőnek. Az eljárás nyomán Kisteleki a kispadra került, tartaléknak, társát pedig kitették a keretből, de a hivatalos indokolás nem említett manipulációt, tehát a mellőzés minden bizonynyal a formahanyatlásnak tulajdonítható.

Erwin Koeman viszont másképpen ül a kispadon, hiszen a holland tréner egyenesen megingathatatlan szakvezető. Noha kimerítő, negyvenoldalas írásos anyagra alapozott beszámolóját – információnk szerint – kritika is kísérte az elnökségi ülésen, arra fogadást lehetett kötni, hogy a szövetségi kapitányt különösebben nem szólják le, hiszen ugyanez az elnökség hosszabbította meg a szerződését még a nyáron, gyakorlatilag minden feltétel nélkül. A „kitolás” ugyanis megelőzte a legfontosabb vb-selejtezőket, amelyek végén aztán a szokásos negyedik helyet szerezte meg csoportjában a válogatott, de a vezérkar korábban többről álmodott vagy túlértékelte a csapatot és annak edzőjét; másként nem lehet elképzelni, miként kapott Koeman szinte korlátlan bizalmat. Azért akadt a tanácskozáson „elhajlás” is, mivel az elnökségi tagok egyike azt mondta a kapitánynak: „Ön kétségkívül európai, korrekt ember, de nem biztos, hogy európai szakvezető.”

Még kevésbé mutatkozott egységesnek az elnökség azzal kapcsolatban, hogy az APEH 220 milliós adótartozást állapított meg az MLSZ-nél még a 2002 és 2005 közötti időszakot vizsgálva, és 120 mil liót inkasszóval már le is emelt a szövetség számlájáról. Az MLSZ most tizenöt napon belül – ügyvédi irodán keresztül– büntetőfeljelentést tesz ismeretlen tettes(ek) ellen, ám volt, aki úgy vélte: „Vagy nevezzük meg a vétkeseket, vagy hagyjuk az egészet.” (A közgyűlés határozata egyébként kötelezné az elnökséget a nevesítésre.) Az ügyről Bozóky Imre, aki az említett periódusban a szervezet élén állt, a következőket nyilatkozta a Népszabadságnak: „Akkor is, amikor én lettem a szövetség elnöke, több százmilliós adótartozást állapított meg az APEH, de pereltünk, és végül az eredeti összeg töredékét kellett befizetnünk. Úgy tudom, a jelenleg szóban forgó adóhatározatot az MLSZ nem támadta meg, azaz nem használt ki minden jogi lehetőséget, hogy legalábbis csökkentse a summát.” A mostani garnitúrában viszont vannak olyanok, akik úgy emlékeznek, az öröklött tartozás 600 millióra rúgott, míg az előző vezérkar képviselőinek egyike így fakadt ki: „Forr a vérem.”

Feljelentés után bejelentés: az MLSZ hamarosan a versenykiírásban rögzíti, hogy mindazoknak, akiknek bármilyen információjuk van (vagy lesz) gyanús sportfogadási ügyekben, azonnal meg kell osztaniuk azt a szövetséggel. Vonatkozik ez játékosra, edzőre, klubvezetőre.

Szerencsére, a fair play szelleme továbbra is dominál.

Kisteleki: övé a pálya