Sőt, több európai országban úgynevezett doppingtörvényt fogadtak el. A lebukott sportoló Franciaországban, Olaszországban és Görögországban is rács mögé kerülhet. Jövőre Ausztria is csatlakozhat a felsoroltakhoz, amennyiben a „szomszédos” törvényhozás elfogadja azt a jogszabálytervezetet, amely a tiltott szerek használatán ért sportolók büntetőjogi felelősségét foglalja törvénybe. Az indítvány szerint ilyen jellegű csalásért három, súlyosabb esetekben akár tíz évet is kaphat az érintett. A jogszabály – a képviselők többségének igenje esetén – 2010. január elsején lép hatályba.

Az előterjesztők szerint a szabályozás már csak azért is időszerű, mert a jelenlegi törvények csupán a tiltott szerek forgalmazását büntetik, a felhasználását nem. Norbert Darabos, Ausztria magyar származású sportminisztere keresetlenül indokolta az indítvány előterjesztését: „Nincs helye a doppingnak az osztrák sportéletben.” A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a versenyzők esélyegyenlősége, hanem konkrét gazdasági okok miatt is szükségszerű a szigorítás. A sportoló ugyanis pénzdíjakból, különféle bónuszokból tekintélyes summára tehet szert, s ha mindezt csalással teszi, akkor bűnös és felelnie kell tettéért.

Magyarországon ilyen természetű szabályozás egyelőre elképzelhetetlen. Ahogyan Csurka Gergely, a MOB sajtófőnöke lapunknak elmondta: már évek óta harcolnak azért, hogy legalább a doppingszerek forgalmazása büntethető legyen, de erőfeszítéseik nem vezettek eredményre. A bizottság megtette, amit saját hatáskörében megtehetett, hiszen az olimpián megbukott sportolók soha többé nem szerepelhetnek az ötkarikás játékokon – szögezte le Csurka. Bakanek György dopping-szakértő szerint hosszú évek munkájával sem sikerült elérni, hogy büntetőjogi felelősséget viseljenek a doppingszerek forgalmazói, pedig az igazi társadalmi veszély éppen ezen a területen jelenik meg. „A legfontosabb lépés azoknak a felelősségre vonása lenne, akik fiatalok tízezreit látják el különféle, sokszor ellenőrizetlen szerekkel. Az elsődleges feladat ennek a kérdésnek a kezelése, nem pedig a sportolók büntetőjogi felelősségének rögzítése.”

Az osztrákok a 2006-os torinói téli olimpiai játékok sífutóés biatlonbotránya, valamint Bernard Kohl kerékpáros lebukása nyomán gyorsították fel a doppingkérdés törvényi megoldását.