Ha autó fékezett csikorogva a csehó alatt, akkor tudták, nem rendőrök vagy ügybuzgó polgárőrök érkeztek, hanem átutazó bánátiak, türelmetlen szerbek vagy tótok álltak meg a forduló meccsére. Mert a tulajdonos, Pakk Jani első dolga volt, hogy óriáskivetítőt szerezzen be, s pesti hangulatot varázsoljon ide, a világ végére, annak minden következményével együtt.

NB II-t is lehetett fogni itt, kosár- és kézilabdameccseket, hokit meg ami Pakk Jani szerint belefért a nézhetőség fogalmába. Utoljára is épp ezért állt meg a mentő a Négy Alkesz előtt. A törzsvendégek ugyanis egy esős, novemberi napon sehogy sem tudták eldönteni, hogy mi a sport.

Úgy kezdődött, hogy az egyébként nagy zsugás Palin Jocó kijelentette, ő márpedig sportolni megy, miközben mindenki tudta, hogy pókerezni fog a csempészekkel nagy tétben, vagy legfeljebb bridzsezni a tanítóékkal.

- Mióta számít sportnak a kártya? - fordult utána Valek Feri, s úgy intézte, hogy a rosszízű fröccsöt is pont akkor köpje ki a padlóra.

- Mert ész kell hozzá - válaszolta önérzetesen Jocó, s már nyúlt volna a kalapjáért.

- Akkor az ulti is az, nem?

- Az nem. Csak a póker és a bridzs. Azokhoz kitartás kell, taktika, fejjáték.

- Szerintem pedig az a sport, ami megizzaszt - mondta Valek, s erre már többen bólogattak. Valek büszkén nézett szét, hiszen ő gyerekkorában futott, igaz, azt sosem árulta el, hogy ki vagy mi elől. S Jocó már csak magában jegyezte meg, hogy ezek szerint még sosem vert ki a víz ászpárral a kezedben, amikor river előtt úgy áll flösre a flop, hogy nincs az a szép szemű boszorka, amelyik meg tudná akadályozni a katasztrófát.

Az indulatosabb vitára már Pakk Jani is előjött a pult mögül, mert akkorra már nemcsak a kártyát, hanem a golfot, az "értelmetlen, ide-oda kocsikázást" meg a gyeplabdát is kiszórták a sportok közül.

- Sport a vízilabda meg a hoki. Az igen - foglalta össze a vita állását a kissé kancsal, de bivalyerős Stangli Pista.

- Te beszélsz, akit víz nyolc hónaposan látott utoljára? - kérdezte csöndesen Pakk, hiszen tudvalevő volt, hogy Stangli házába még a palackos vizet is bűn bevinni. S bár úgy tűnt, ekkorra már megnyugszanak a kedélyek, a vita újra fellángolt, hogy vajon a puszta erő, az ész, netán a lélek határozza-e meg a sportot, vagy mégiscsak vissza kell menni Palin Jocó felvetéséhez, és a pénz körül kell keresgélni az igazi meghatározást. Pakk Jani talán tanulságképpen vagy hogy még jobban hergelje a vendégeket, hiszen úgy mindig jobban fogy a feles, elmesélte egy balatonfüredi család történetét. Azok egyszer a tévében látták a körling nevű sportot, s igen megtetszett nekik, így alig várták, hogy abban az évben befagyjon a Balaton, már mentek is ki a jégre azokkal a ménkű nagy, házilag eszkábált kövekkel. Oszt addig-addig beszéltek pozíciókról meg belső körökről, védekezésről és támadásról, addig-addig seperték és puhították a jeget, amíg odáig nem fejlődött a technikájuk, hogy az a vékony jég beszakadt alattuk, és a tüdőgyulladás el nem vitte az egész famíliát a körlinggel együtt.

- Mert a sport az nem maszatolás - tette hozzá komoly arccal Pakk.

- Én mondtam, hogy az erő a fontos. A kajak meg az evezés. Az ember harca az elemekkel - tromfolt Valek Feri.

- És akkor mi van a lovaspólóval?

- Az a gazdag homároké.

- A fiam is ezt csinálja!

- Az anyja tudja?

- Legyen az a sport, ami az olimpián van - javasolta ekkor békítőleg Pakk Jani, mert már sokan a szék lábát markolászták.

- Francokat! - ordította az öreg Bogdán - Az unokám karatézik.

- Csinálja máshol!

- Ki is rúgná a fogadat, ne félj!

- Azt tudták - fordult felé-jük egy szemüveges, aki eddig csendben itta a sörét -, hogy annak idején a művészetek is szerepeltek a programban? Hogy indulni lehetett szobrászatban is?

Nagy csend lett odabent. Olyan csend, amilyen csak kocsmákban lehet. Nézték a szemüvegest, hogy most verjék-e meg, vagy később, amikor már unikumot is tölt a sörre. Úgy mégiscsak biztonságosabb. A többit már nem nagyon lehet rekonstruálni. Talán ott törhetett el valami, amikor a zsugás Palin már a foci létjogosultságát feszegette. Ezt már nem hagyhatta sem szerb, sem horvát. A verekedés, mint mondják, ritka nagy egyetértésben bontakozott ki.

Mintha csak sportból csinálták volna, morogta maga elé a kiérkező járőr.