Nehéz ügy.

Tizennégy évvel korábban ezzel éppen ellentétes - ráadásul emblematikus - döntést hozott az Európai Bíróság. A belga Jean-Marc Bosman attól vált híres labdarúgóvá, hogy az RC Liege átadólistára tette, ám csaknem 12 millió belga frankot kért az érdeklődő kluboktól az átigazolásáért. Ezzel - figyelembe véve a külföldi játékosok számának akkori (országonként különböző) korlátozását is - gyakorlatilag lehetetlenné vált Bosman távozása, ám a futballista keresetet nyújtott be, és az EB 1995. decemberi ítélete kimondta: az áthelyezési díj nem összeegyeztethető a munkavállalók szabad mozgásával, és "a külföldi játékosokra vonatkozó korlátozások az EU-tagállamok állampolgárai közötti megkülönböztetést valósítanak meg".

Az Európai Unió Blatter tervének sem tapsol. Szóvivőinek egyike már tavaly a leghatározottabban kijelentette: "A 6+5-ös szabály nemzetiségi alapú diszkrimináció lenne, és ez teljességgel elfogadhatatlan. A futballisták ugyanolyan dolgozók, akár mások, ezért a szabad mozgás rájuk ugyanúgy vonatkozik, mint bárkire." Majd az Európai Parlament - meggyőző többséggel, 518:49 arányban - állást foglalt a 6+5 ellen.

Az angol Premier Liga és annak húsz klubja hasonlóképpen felfortyant. Érthető: játékosainak közel kétharmada (356 labdarúgó) külföldi. Ugyanez a szám Németországban egy tized híján 50, Itáliában 41,4, Spanyolországban 35,8 százalék. Ám, mivel a Bundesliga nem tud lépést tartani az angol, az olasz és a spanyol bajnoksággal, Franz Beckenbauer védelmébe vette az elképzelést: "Igaz, hogy globalizált világban élünk, de nem hiszem, hogy a teljesen nyitott piac a futball jövője. Bármelyik klub sikeres lehet hazai labdarúgókkal is; nem a külföldiek forgataga garantálja az eredményt."

Azok, akik az új szabály mellett vannak, azt is hangoztatják, hogy a 6+5 nyomán erősebbé válnának a válogatottak, és a legnagyobb támogatók természetesen a "kicsik" (többek között az MLSZ). Ha a FIFA döntene ebben a kérdésben, akkor pillanatok alatt "átmenne" a javaslat, de hát nem a nemzetközi szövetség határoz. Nem is az európai országok sportbizottságainak vezetői hirdetnek verdiktet. Ők - tisztségükből fakadóan - nyilván nem ellenzik az elképzelést, de ott van az EU, amely eddig hajthatatlan maradt.

Blatter egy nagy győzelmet már aratott: megtorpedózta a G18 - azaz a leggazdagabb európai klubok - külön bajnokságának a tervét azzal, hogy leszögezte: aki abban részt venne, az nem szerepelhetne hazája válogatottjában, azaz kizárná magát a vb-ről és az Eb-ről is. Márpedig a világbajnokság egy futballista számára - nem pénzügyi alapon persze - konkurál a legcsinosabb bankszámlával is...

Most itt az újabb "mérkőzés", ezt azonban nehezebb lesz megnyerni. A szabály, ha igaz, 2012-től élne. De, ha megvalósulna is, mi volna, mondjuk, az érintett labdarúgók 2013-ig szóló szerződésével? És milyen magasra emelkedne a legkiválóbb hazai futballisták jövedelme, amely Angliában (lásd Gerrardot, Lampardot, Rooneyt) már most is heti százezer font fölött van?

Elébe menni semminek sem lehet. A tény: az Európai Unió egyszer már piros lapot adott a FIFA-nak. S a futballban a kiállítást nem szokták visszavonni...

FIFA: Puskás-díj

Puskás Ferenc-díjat alapított a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, melynek elnöke, Joseph Blatter bejelentette, hogy az elismerést mindig a legszebb gólt szerző játékos veheti át a szervezet éves gáláján. Az erről szóló szerződést Blatter és az Aranycsapat játékosának özvegye írta alá kedden a szintén Puskásról elnevezett felcsúti futballakadémián tartott sajtótájékoztatón. A FIFA illetékes bizottsága - Franz Beckenbauer elnökletével - a jövőben minden esztendőben összeállít egy tízes listát, amelyre a szurkolók szavazhatnak a FIFA hivatalos honlapján. Az idén december 21-én rendezendő gálára mind a tíz jelöltet meghívják majd, de a ceremónián csak a győztes találat szerzőjét nevezik meg. Az esztétikai élmény mellett a gól fontossága is szempont lesz, ennek nyomán annak legalább élvonalbeli bajnoki találkozón kell születnie. Az elismerést női futballista is kiérdemelheti.